Hány pont jár a sportteljesítményért a keresztféléves felvételin?

November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Hány pontot kaphattok, ha valamelyik sportban értetek el komoly teljesítményt?

  • Eduline
Shutterstock

A keresztféléves felvételin a jelentkezési határidő november 15., a ponthatárokat pedig január 22-én húzzák - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Sportteljesítményért akkor kaphattok többletpontot, ha az itt megadott sportágak valamelyikében értetek el eredményt. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián való részvétel 50 pontot ér, a világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért 15 pluszpontot jár, ha pedig a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a FISU egyetemi világbajnokságán vagy az Ifjúsági Olimpián értetek el legalább 3. helyezést, akkor 20 többletpont jár.

2014-től azok a felvételizők is kapnak többletpontot, akik a diákolimpia országos döntőiben szereztek érmet: 10 pluszpont jár. Az olimpiai, siketlimpiai, paralimpiai és sakkolimpiai eredmények nem évülnek el, a többiért viszont csak akkor jár pluszpont, ha legkésőbb a jelentkezést megelőző 8 éven belül értétek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.