Hány pont jár a sportteljesítményért a keresztféléves felvételin?

November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Hány pontot kaphattok, ha valamelyik sportban értetek el komoly teljesítményt?

  • Eduline
Shutterstock

A keresztféléves felvételin a jelentkezési határidő november 15., a ponthatárokat pedig január 22-én húzzák - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Sportteljesítményért akkor kaphattok többletpontot, ha az itt megadott sportágak valamelyikében értetek el eredményt. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián való részvétel 50 pontot ér, a világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért 15 pluszpontot jár, ha pedig a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a FISU egyetemi világbajnokságán vagy az Ifjúsági Olimpián értetek el legalább 3. helyezést, akkor 20 többletpont jár.

2014-től azok a felvételizők is kapnak többletpontot, akik a diákolimpia országos döntőiben szereztek érmet: 10 pluszpont jár. Az olimpiai, siketlimpiai, paralimpiai és sakkolimpiai eredmények nem évülnek el, a többiért viszont csak akkor jár pluszpont, ha legkésőbb a jelentkezést megelőző 8 éven belül értétek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.