Hallgatói szerződések: akkor is fizetni kell, ha csúszik a diploma

Mi az a hallgatói szerződés, és mikor kell megkötni?

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mi az a hallgatói szerződés, és mikor kell megkötni?

A felsőoktatási törvény szerint csak akkor tanulhattok állami (rész)ösztöndíjjal, ha még a beiratkozás előtt aláírjátok a hallgatói szerződést. A szerződést a diák és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg: az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja, hogy teljesít bizonyos feltételeket: például hogy időben befejezi a tanulmányait, és hogy adott ideig Magyarországon fog dolgozni.

Tényleg fizetnie kell annak, aki nem szerzi meg időben a diplomát?

Igen. Ha a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül – vagyis egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – nem sikerül megszerezni az oklevelet, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni az államnak.

Mennyi időt kell Magyarországon dolgozni a hallgatói szerződés szerint?

Kétszer annyi időt, ameddig állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanultatok – a diploma megszerzését követő húsz éven belül. Ha például három évig tanultatok az állam költségén, akkor hat éven keresztül itthon kell munkát vállalnotok.

Mi történik, ha valaki mégis külföldön szeretne dolgozni a diploma megszerzése után?

Akkor fizetni kell: az igénybe vett állami ösztöndíjnak vagy részösztöndíjnak a meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszafizetni a magyar államnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.