Mi az a hallgatói szerződés, és mikor kell megkötni?
Mi az a hallgatói szerződés, és mikor kell megkötni?
A felsőoktatási törvény szerint csak akkor tanulhattok állami (rész)ösztöndíjjal, ha még a beiratkozás előtt aláírjátok a hallgatói szerződést. A szerződést a diák és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg: az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja, hogy teljesít bizonyos feltételeket: például hogy időben befejezi a tanulmányait, és hogy adott ideig Magyarországon fog dolgozni.
Tényleg fizetnie kell annak, aki nem szerzi meg időben a diplomát?
Igen. Ha a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül – vagyis egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – nem sikerül megszerezni az oklevelet, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni az államnak.
Mennyi időt kell Magyarországon dolgozni a hallgatói szerződés szerint?
Kétszer annyi időt, ameddig állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanultatok – a diploma megszerzését követő húsz éven belül. Ha például három évig tanultatok az állam költségén, akkor hat éven keresztül itthon kell munkát vállalnotok.
Mi történik, ha valaki mégis külföldön szeretne dolgozni a diploma megszerzése után?
Akkor fizetni kell: az igénybe vett állami ösztöndíjnak vagy részösztöndíjnak a meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszafizetni a magyar államnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
