Földrajzérettségi: árfolyamok és külkereskedelem a feladatsorban

A forint-euró árfolyammal, a külkereskedelmi mérleggel, duzzasztógátakkal és a földrajzi fokhálózattal kapcsolatos...

  • Eduline
Százhúsz percet kaptak az érettségizők a földrajzteszt megoldására

A forint-euró árfolyammal, a külkereskedelmi mérleggel, duzzasztógátakkal és a földrajzi fokhálózattal kapcsolatos feladat is volt az idei középszintű földrajzérettségin. Középszinten 15 990-en vizsgáznak, az emelt szintű feladatsort mindössze 483-an választották. A középszintű feladatsort - az Oktatási Hivatal kérésére - 19 órakor találjátok meg az eduline-on, a megoldásokat pedig csütörtök 14 órától tölthetitek le.

A középszintű földrajzérettségi idén is két részből állt. A vizsgázóknak az első, topográfiai részben vaktérképek alapján kellett megnevezniük városokat, folyókat és tavakat, valamint hegységeket, a helyes válaszokkal legfeljebb huszonöt pontot gyűjthettek össze.

A második feladatsorra száz percet kaptak az érettségizők, ennyi idő alatt kellett megoldaniuk a természetföldrajzi, társadalomföldrajzi és gazdaságföldrajzi feladatokat. Ehhez a részhez középiskolai földrajzi atlaszt, számológépet, körzőt és vonalzót is használhattak.

Az előző érettségi időszak feladatsorai

A középszintű földrajzérettségi feladatsora (2011 október)

A középszintű földrajzérettségi megoldása (2011 október)

Az emelt szintű földrajzérettségi feladatsora (2011 október)

Az emelt szintű földrajzérettségi megoldása (2011 október)

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.