Földrajzérettségi: árfolyamok és külkereskedelem a feladatsorban

A forint-euró árfolyammal, a külkereskedelmi mérleggel, duzzasztógátakkal és a földrajzi fokhálózattal kapcsolatos...

  • Eduline
Százhúsz percet kaptak az érettségizők a földrajzteszt megoldására

A forint-euró árfolyammal, a külkereskedelmi mérleggel, duzzasztógátakkal és a földrajzi fokhálózattal kapcsolatos feladat is volt az idei középszintű földrajzérettségin. Középszinten 15 990-en vizsgáznak, az emelt szintű feladatsort mindössze 483-an választották. A középszintű feladatsort - az Oktatási Hivatal kérésére - 19 órakor találjátok meg az eduline-on, a megoldásokat pedig csütörtök 14 órától tölthetitek le.

A középszintű földrajzérettségi idén is két részből állt. A vizsgázóknak az első, topográfiai részben vaktérképek alapján kellett megnevezniük városokat, folyókat és tavakat, valamint hegységeket, a helyes válaszokkal legfeljebb huszonöt pontot gyűjthettek össze.

A második feladatsorra száz percet kaptak az érettségizők, ennyi idő alatt kellett megoldaniuk a természetföldrajzi, társadalomföldrajzi és gazdaságföldrajzi feladatokat. Ehhez a részhez középiskolai földrajzi atlaszt, számológépet, körzőt és vonalzót is használhattak.

Az előző érettségi időszak feladatsorai

A középszintű földrajzérettségi feladatsora (2011 október)

A középszintű földrajzérettségi megoldása (2011 október)

Az emelt szintű földrajzérettségi feladatsora (2011 október)

Az emelt szintű földrajzérettségi megoldása (2011 október)

 
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.