Figyelem, aki ma éjfélig nem jelentkezik, lemarad a felvételiről

Ma éjfélig jelentkezhettek a 2015-ös felsőoktatási felvételire, és ugyaneddig kell befizetnetek az eljárási díjat is.

  • Eduline
Shutterstock

Február 15., éjfélkor jár le a 2015-ös felvételi jelentkezési határideje, jelentkezni már csak elektronikusan, az e-felvételi rendszerén keresztül tudtok. A jelentkezés alapdíja 9000 forint, ezért három szakot jelölhettek meg - ugyanannak a képzésnek az állami ösztöndíjas és önköltséges formája egy jelentkezési helynek számít - a továbbiakért két-kétezer forintot kell fizetnetek, ugyanakkor maximum öt szakot jelölhettek meg. Az összeget kétféle módon, online vásárlásra alkalmas bankkártyával az e-felvételi rendszerében, vagy banki átutalással fizethetitek be. Postán keresztül, készpénzátutalással ("rózsaszín csekkel") már nem fizethettek, viszont nem szükséges, hogy a bankkártya vagy a bankszámla a saját neveteken legyen. Arra is figyeljetek, hogy banki átutalás esetén a jelentkezési határidőig fel kell töltenetek a befizetésről szóló igazolást is - az e-felvételiben történő bankkártyás befizetés esetén erre nincs szükség. A befizetérsől itt írtunk részletesen.

Az e-felvételiben leadott jelentkezésetek csak akkor érvényes, ha hitelesítettétek, ezzel viszont érdemes megvárnotok a jelentkezési határidőt, ugyanis minden további módosítás után újra hitelesítenetek kell. A hitelesítés határideje február 23. A jelentkezési sorrendet július 9-ig egyszer módosíthatjátok, ugyaneddig vonhattok vissza jelentkezési helyeket, illetve eddig módosíthatjátok a személyes adataitokat vagy pótolhatjátok a szükséges dokumentumokat, például az érettségi- vagy a nyelvvizsga-bizonyítványt. A jelentkezéshez használjátok részletes útmutatónkat.

Minden a 2015-ös felvételiről

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb határidők és dátumok

Pontszámítási szabályok

A 41 központi ponthatár

Ennyit kell fizetni a tizenhat népszerű szakon

Ilyen új képzések indulnak szeptemberben

Így kell kitölteni a 2015-ös elektronikus jelentkezési lapot

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.