A több mint 110 ezer jelentkezőből mintegy 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba - tette közzé a felvi.
A több mint 110 ezer jelentkezőből mintegy 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba - tette közzé a felvi.hu kedd esti gyorselemzésében, amelyben kitér arra is, hogy a legmagasabb ponthatárok ismét gazdasági szakokon születtek, ezen belül is a Budapesti Corvinus Egyetem képzésein. Az összes felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg.
Összesen 110 ezer 617-en jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre a februári határidőig. Közülük 79 ezer 681-en kezdhetik meg tanulmányaikat az általuk megjelölt szakok valamelyikén.
| Ponthatárok képzési területenként |
Alap- és egységes, osztatlan képzésre 83 ezer 575-en jelentkeztek, és 59 ezer 569-en kerültek be, míg mesterképzésben a 22 ezer 321 jelentkező közül 14 ezer 704-en nyertek felvételt.
A legmagasabb ponthatárok
Idén is a gazdálkodási szakokon voltak a legmagasabbak a ponthatárok; a Budapesti Corvinus Egyetem több képzésén is a tavalyinál akár tíz-húsz ponttal többet kellett gyűjteni a bejutáshoz. Az első helyen végzett a nemzetközi gazdálkodás szak, ahol tavaly a magyar nyelvű meghirdetésen 463, az angol nyelvűn pedig 449 volt a támogatott meghirdetés ponthatára.
Az első helyes jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzésekre felvetteket tekintve a top 10-ben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás pszichológia, a villamosmérnöki, a gazdaságinformatikus, az óvodapedagógus, valamint a műszaki menedzser képzés szerepel.
Mi változott?
Az idei évben változás, hogy az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosult, az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpontot lehetett kapni. A bekerüléshez legalább 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek.
Ha a jelentkező összpontszáma minden jelentkezési helyén alacsonyabb, mint a megjelölt képzések ponthatárai, ebben az eljárásban nem vehető fel egyetlen szakra sem. Leghamarabb az augusztusi pótfelvételi során próbálkozhat újra.
A besorolási döntésről - azaz, hogy melyik intézmény melyik képzésére kerültek be és hová nem - az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőt levélben tájékoztat. Azokat pedig, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola is - szintén írásban - értesíti.
Ezek a levelek tartalmazzák a beiratkozással kapcsolatos információkat, valamint a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is. Idén mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolára, egyetemre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölt meg állami ösztöndíjas képzési formát, valamint 82 ezer 661-en jelentkeztek nappali képzésre.
Levelező képzést a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen. Az idén a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében: 13 ezer 950-en jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki szakot. A második helyen a gazdaságtudományok képzési terület áll 11 ezer 421 jelentkezővel, míg a harmadikon a 9187 felvételizőt vonzó bölcsészettudományok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
