Az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a...
Az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzéseken legalább 220 pontot kell összegyűjteni. Fontos, hogy az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámot kell alapul venni - aki 240-nél, illetve 220-nál kevesebb ponttal vág neki a keresztféléves felvételinek, egyetlen egyetemre vagy főiskolára sem kerülhet be, önköltséges képzésre sem.
Mesterképzésre azokat vehetik fel a felsőoktatási intézmények, akik legalább 50 pontot gyűjtenek (az MA- és MSc-képzéseken 100 a maximális pontszám, a pontszámítási szabályok azonban intézményenként, szakonként eltérőek lehetnek). Több ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból a ponthatáremelés miatt - erről itt olvashattok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
