Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemekre 2014-ben

Az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a...

  • Eduline
Wikipedia

Az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzéseken legalább 220 pontot kell összegyűjteni. Fontos, hogy az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámot kell alapul venni - aki 240-nél, illetve 220-nál kevesebb ponttal vág neki a keresztféléves felvételinek, egyetlen egyetemre vagy főiskolára sem kerülhet be, önköltséges képzésre sem.

Mesterképzésre azokat vehetik fel a felsőoktatási intézmények, akik legalább 50 pontot gyűjtenek (az MA- és MSc-képzéseken 100 a maximális pontszám, a pontszámítási szabályok azonban intézményenként, szakonként eltérőek lehetnek). Több ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból a ponthatáremelés miatt - erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.