Felvételi: hány pont jár az OKTV- és SZÉTV-helyezésért?

Hány pontot kaphattok a felvételin a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményeitekért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Az idén pedig jelentkeztem felsőoktatási szakképzésre, a szakmámat OSZTV eredménnyel szereztem meg. Kapok ezért pluszpontot?

Igen, azok, akik az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésükkel felmentést kaptak a szakmai vizsga letétele alól, és a szakiránynak megfelelő szakra jelentkeznek, 30 többletpontot kapnak.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpontot kaphattok, az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpont.

Az OKTV, SZÉTV és TUDOK versenyeken tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen. A felvételin összesen legfeljebb 100 többletpont adható. A versenyeredményekért adható többletpontokról itt olvashattok bővebben.

Minden a 2015-ös felvételiről

A legfontosabb határidők

Így húzzák a ponthatárokat

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.