Felvételi: ezekre a szakokra lesz a legnehezebb bekerülni

Július 23-án húzzák a ponthatárokat, és kiderül, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát szeptemberben. Íme, ezekre az alap- és osztatlan szakokra jelentkeztek a legtöbben.

  • Eduline
Ponthatárhúzás: július 23-án minden eldől
Shutterstock

Az idei felvételin összesen 105 616 diák jelentkezett egyetemre, főiskolára, közülük a legtöbben – 68 597-en – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an választottak. Mely egyetemeken, főiskolákon a legnagyobb a túljelentkezés?

A diplomával rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen. Ösztöndíjas képzésekre 91 595-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 021-en jelölték meg elsőként. Hányan kerülhetnek be az intézmények képzéseire?

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

Az alap- és osztatlan szakok nagy részén a limitet a szakos kapacitás (a szakon rendelkezésre álló férőhelyek száma) és a jelentkezők pontszáma határozza meg: a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz a ponthatár.

A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál nézhetitek meg. A kapacitásszám azt mutatja, hány hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjas és önköltséges szakra összesen. Elvileg az, aki eléri a minimumponthatárt, és belefér a kapacitásba, állami ösztöndíjas helyre kerülhet be, hacsak az egyetem, főiskola nem határoz meg magasabb limitet.

A minimumponthatár 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni.

Összesen 41 szakon, amelyek közül több a legnépszerűbbek közé tartozik, központi ponthatárt húzott a kormány az állami ösztöndíjas képzésen. Ugyanakkor ezeken a képzéseken is ugyanaz a szabály, mint a többin: ha a kapacitásba utolsóként beférő felvételizőnek az előzetesen, központilag meghatározottnál magasabb a pontszáma, a végleges ponthatár is magasabb lesz.

A legnépszerűbb alapszakok

Alapszak

Összes jelentkező

Elsőhelyes jelentkező

Állami ösztöndíjas helyre jelentkező

gazdálkodási és menedzsment

6837

3136

3938

gépészmérnöki

5520

3051

5197

mérnökinformatikus

5152

2911

4743

kereskedelem és marketing

5082

2001

3104

turizmus-vendéglátás

4961

2560

3561

ápolás és betegellátás

4594

2834

4469

óvodapedagógus

4568

3084

4296

pszichológia

3762

2594

3249

műszaki menedzser

3723

1465

3380

gazdaságinformatikus

3708

1607

3377

pénzügy és számvitel

3290

1889

2170

programtervező informatikus

3183

1652

2925

tanító

3157

1663

3010

villamosmérnöki

3142

1678

2922

nemzetközi gazdálkodás

2772

1348

1876

gyógypedagógia

2649

1633

2516

anglisztika

2519

1224

2384

emberi erőforrások

2327

948

1447

kommunikáció és médiatudomány

2120

979

1329

sportszervező

2099

896

1985

A legnépszerűbb osztatlan képzések

Osztatlan szak

Összes jelentkező

Elsőhelyes jelentkező

Állami ösztöndíjas helyre jelentkező

osztatlan tanári képzés

3963

2263

3906

jogász

3665

2886

2340

általános orvos

2950

2342

2928

gyógyszerész

1216

415

1206

fogorvos

1189

620

1176

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.