Felvételi 2015: itt vannak a BKF kapacitásszámai

Február 15-ig lehet jelentkezni a 2015-ös felvételire: megnéztük, hányan kerülhetnek be a BudapestI Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) alap-, osztatlan és mesterképzéseire, illetve felsőoktatási szakképzéseire.

  • Eduline
Fazekas István

A 2015-ös felvételin a BudapestI Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) összesen 6767-en kezdhetik majd el a felsőfokú tanulmányaikat - nappali képzésre 4042, esti és levelező képzésre pedig 2725 új hallgatót vesznek fel. Távoktatási formában nem indul szak. A kapacitásszámról szóló sorozatunkat itt találjátok.

A kapacitásszám azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be: a magánintézményekben, így a BKF-en viszont az alap- és osztatlan képzések, illetve felsőoktatási szakképzések csak fizetős formában indulnak (a mesterképzések ösztöndíjas formában is). Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Képzési terület

Nappali képzésre felvehető hallgatók száma

Esti és levelező képzésre felvehető hallgatók száma

gazdaságtudományok

1696

1436

gazdaságtudományok (angol nyelven)

137

125

gazdaságtudományok (Hódmezővásárhely)

399

225

művészet

695

388

művészet (angol nyelven)

120

0

művészetközvetítés

290

132

művészetközvetítés (angol nyelven)

78

0

társadalomtudomány

539

357

társadalomtudomány (angol nyelven)

88

62

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.