Két hét múlva 106 ezer felvételiző sorsa dől el - évről évre ugyanaz az algoritmus sorolja be a jelentkezőket az egyetemek, főiskolák képzéseire. Megmutatjuk, hová kerülnek a jelentkezési lapok, kik bontják ki a borítékokat, és mi alapán határozzák meg a ponthatárokat.
Hová kerül az a sok papír?
Az elekronikusan, illetve postán beérkező jelentkezéseket az Educatio Nonprofit Kft. dolgozza fel: februártól augusztusig, a keresztféléves, az általános és a pótfelvételi idején körülbelül hetven ember dolgozik a több mint egymillió dokumentum feldolgozásán.
Míg 2008-ban a felvételizők mindössze 13 százaléka jelentkezett elektronikusan, 2014-re az arányuk 97 százalékra nőtt. A "papíros" jelentkezők számának visszaesése miatt jövőre már csak elektronikusan lehet felvételizni. Persze még így is bőven van munka: ahogy az ELTEvízió videójából kiderül, az Educatio munkatársai a jelentkezési és a hitelesítő adatlapok beérkezése után jó néhány napig borítékokat bontogatnak, utána pedig minden adatlapot egyesével átnéznek és beszkennelnek.
Később ellenőrzik, hogy beérkeztek-e a pontszámításhoz szükséges dokumentumok, és megfelelő-e a formátumuk – például hogy minden oldalt beszkennelt-e a jelentkező, és szerepel-e rajtuk a felvételi azonosító. Semmilyen információ nem kerülhet ki: az adatfeldolgozóknak egy titoktartási szerződést is alá kell írniuk, a terembe pedig, ahol a munka folyik, csak kártyával lehet belépni.
Hogyan húzzák a ponthatárokat?
Most még senki nem tudhatja biztosan, bekerül-e a kiválasztott szakra (legfeljebb sejthet ezt-azt), az egyetemre, főiskolára jelentkezőket ugyanis július 10. után rangsorolják, amikor már az összes bizonyítvány, igazolás beérkezett, és aki akarta, módosította a megjelölt szakok sorrendjét.
Azt, hogy milyen pontszámmal lehet bekerülni egy adott képzésre – annak a tizenhat népszerű szaknak a kivételével, amelyen az idén is központi ponthatárt határoztak meg -, az intézmény által meghatározott kapacitás és a jelentkezők száma, illetve pontszáma dönti el. A szakos kapacitás, amelyet a felvi.hu-n, az adott szaknál tudtok megnézni, azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges formára minimum, illetve maximum hány hallgató kerülhet be.
Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre. Ha az adott szakon már beteltek a férőhelyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel.
És hogy mit mutat a ponthatár? Ha például az ELTE anglisztika szakára 230 hallgatót vehetnek fel, a ponthatár a 230. jelentkező pontszáma lesz. Mely egyetemeken, főiskolákon a legnagyobb a túljelentkezés? Itt nézhetitek meg, a nagy egyetemek kapacitásszámait pedig itt találjátok.
Csak egy szak maradhat
Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A felvételi algoritmus az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő. Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be.
| Minden a 2014-es felvételiről |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
