Újabb változás: 2013-tól kötelező az alkalmassági vizsga az egyetemek tanári képzésein

A 2013-as felvételin már pályaalkalmassági vizsgát is kell tenniük azoknak a diákoknak, akik osztatlan tanárképzési...

  • Eduline
hvg.hu

A 2013-as felvételin már pályaalkalmassági vizsgát is kell tenniük azoknak a diákoknak, akik osztatlan tanárképzési szakra jelentkeznek - például előre meg kell írni egy motivációs levelet, amelyet a jelentkezési lappal együtt kell elküldeni. Ennek tartalmaznia kell az egyéni életútra és a karrierre vonatkozó terveket, illetve azt, hogy a jelentkező miért akar tanár lenni. Hogyan változik 2013-ban a tanárképzés rendszere? Összefoglalónkat itt találjátok, a végleges kapacitásszámokat pedig itt és itt nézhetitek meg.

A vizsga három részből áll: egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló - ennek hossza 15-20 perc -, végül pedig beszélgetés a motivációs levél alapján.

Nem minden egyetemen kell vizsgázni

Aki több osztatlan tanárszakra, illetve több intézménybe is jelentkezik, annak csak azon az egyetemen, főiskolán kell alkalmassági vizsgát tennie, amelyet első helyen jelöltet meg a jelentkezési lapon. A háromfős bizottság az intézmény oktatóiból áll, a vizsga eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet, aki nem felel meg, azt nem lehet felvenni osztatlan tanárképzésre.

Nyilatkozni kell arról is, hogy a jelentkezőnek nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatásában, beleértve az egyéves szakmai gyakorlatot is. Az alkalmassági vizsgák időpontját a felvi.hu-n teszik közzé, az általános szakleírások még szerkesztés alatt vannak.

Minden a felvételiről

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

A legfontosabb határidők

Pontszámító kalkulátor

Beküldendő dokumentumok

Hogyan kell használni az e-felvételit?

Hogyan lesz érvénytelen a jelentkezési lap?

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.