A 2013-as felvételin már pályaalkalmassági vizsgát is kell tenniük azoknak a diákoknak, akik osztatlan tanárképzési...
A 2013-as felvételin már pályaalkalmassági vizsgát is kell tenniük azoknak a diákoknak, akik osztatlan tanárképzési szakra jelentkeznek - például előre meg kell írni egy motivációs levelet, amelyet a jelentkezési lappal együtt kell elküldeni. Ennek tartalmaznia kell az egyéni életútra és a karrierre vonatkozó terveket, illetve azt, hogy a jelentkező miért akar tanár lenni. Hogyan változik 2013-ban a tanárképzés rendszere? Összefoglalónkat itt találjátok, a végleges kapacitásszámokat pedig itt és itt nézhetitek meg.
A vizsga három részből áll: egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló - ennek hossza 15-20 perc -, végül pedig beszélgetés a motivációs levél alapján.
Nem minden egyetemen kell vizsgázni
Aki több osztatlan tanárszakra, illetve több intézménybe is jelentkezik, annak csak azon az egyetemen, főiskolán kell alkalmassági vizsgát tennie, amelyet első helyen jelöltet meg a jelentkezési lapon. A háromfős bizottság az intézmény oktatóiból áll, a vizsga eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet, aki nem felel meg, azt nem lehet felvenni osztatlan tanárképzésre.
Nyilatkozni kell arról is, hogy a jelentkezőnek nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatásában, beleértve az egyéves szakmai gyakorlatot is. Az alkalmassági vizsgák időpontját a felvi.hu-n teszik közzé, az általános szakleírások még szerkesztés alatt vannak.
| Minden a felvételiről |
Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
