Ezek az érettségizők biztosan nem mehetnek szóbelizni

Hány százalékos eredménnyel mehettek szóbelizni? Mit jelent az, hogy vizsgarészenként el kell érnetek 12 százalékot? És ha megvan a 12 százalék, akkor már megvan a kettes is? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Shutterstock

Egy tantárgyból összesen 25 százalékot, vizsgarészenként - vagyis a szóbelin és az írásbelin - minimum 12 százalékot kell elérnetek a ketteshez. Történelemből például két feladatsort, egy rövid kérdéseket tartalmazót és egy esszéfeladatosat kaptatok, de ebből a kettőből összesen kell elérnetek azt a bizonyos 12 százalékot - tehát akár úgy is meglehet a kettes, ha az esszéfeladatokhoz egy szót sem írtatok.

Kivétel ez alól az emelt szintű idegen nyelvi vizsga, itt a vizsgarészeket másként kell értelmezni. Itt nem kettő, hanem öt vizsgarész van: 12-12 százalékot kell elérnetek az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség, a hallott szöveg értése, az íráskészség és a beszédkészség (vagyis a szóbeli) vizsgarészen is. Ez a középszintű idegen nyelvi érettségire nem vonatkozik, ott csak az írásbeli és a szóbeli számít külön vizsgarésznek.

Ha az írásbelin nem sikerült elérnetek a pontszám 12 százalékát, nem mehettek szóbelizni. Az írásbeli vizsgák hivatalos megoldásait itt találjátok.

Akkor megvan a kettes?

Nem, ez csak egy alapfeltétel. Ha az írásbelitek 12 százalék lett, akkor a szóbelivel kell ellensúlyoznotok, hogy elérjétek a ketteshez szükséges 25 százalékot. Például ha töriből az írásbelin 11 pontot szereztetek, akkor a szóbelin még 27-et kell.

Ebben a táblázatban megnézhetitek, hány pont jár a középszintű érettségiért, és hogy ebből mennyit kell vizsgarészenként és összesen elérnetek a ketteshez.

TantárgyÍrásbeli max. pontszám / hány pont kell a ketteshez?Szóbeli max. pontszám / hány pont kell a ketteshez?Összesen hány pont kell a ketteshez?
Magyar nyelv és irodalom100 pont / 12 pont50 pont / 6 pont38 pont
Matematika (ha nem kell szóbelizni)100 pont / 25 pont-25 pont
Matematika (ha kell szóbelizni)100 pont / 12 pont50 pont / 6 pont38 pont
Történelem90 pont / 11 pont60 pont / 8 pont38 pont
Idegen nyelv117 pont / 15 pont33 pont / 4 pont38 pont
Biológia, földrajz, kémia100 pont / 12 pont50 pont / 6 pont38 pont
Fizika90 pont / 11 pont60 pont / 8 pont38 pont
Informatika120 pont / 15 pont30 pont / 4 pont38 pont

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.