Ezek az érettségizők biztosan nem mehetnek szóbelizni

Hány százalékos eredménnyel mehettek szóbelizni? Mit jelent az, hogy vizsgarészenként el kell érnetek 12 százalékot? És ha megvan a 12 százalék, akkor már megvan a kettes is? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Shutterstock

Egy tantárgyból összesen 25 százalékot, vizsgarészenként - vagyis a szóbelin és az írásbelin - minimum 12 százalékot kell elérnetek a ketteshez. Történelemből például két feladatsort, egy rövid kérdéseket tartalmazót és egy esszéfeladatosat kaptatok, de ebből a kettőből összesen kell elérnetek azt a bizonyos 12 százalékot - tehát akár úgy is meglehet a kettes, ha az esszéfeladatokhoz egy szót sem írtatok.

Kivétel ez alól az emelt szintű idegen nyelvi vizsga, itt a vizsgarészeket másként kell értelmezni. Itt nem kettő, hanem öt vizsgarész van: 12-12 százalékot kell elérnetek az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség, a hallott szöveg értése, az íráskészség és a beszédkészség (vagyis a szóbeli) vizsgarészen is. Ez a középszintű idegen nyelvi érettségire nem vonatkozik, ott csak az írásbeli és a szóbeli számít külön vizsgarésznek.

Ha az írásbelin nem sikerült elérnetek a pontszám 12 százalékát, nem mehettek szóbelizni. Az írásbeli vizsgák hivatalos megoldásait itt találjátok.

Akkor megvan a kettes?

Nem, ez csak egy alapfeltétel. Ha az írásbelitek 12 százalék lett, akkor a szóbelivel kell ellensúlyoznotok, hogy elérjétek a ketteshez szükséges 25 százalékot. Például ha töriből az írásbelin 11 pontot szereztetek, akkor a szóbelin még 27-et kell.

Ebben a táblázatban megnézhetitek, hány pont jár a középszintű érettségiért, és hogy ebből mennyit kell vizsgarészenként és összesen elérnetek a ketteshez.

TantárgyÍrásbeli max. pontszám / hány pont kell a ketteshez?Szóbeli max. pontszám / hány pont kell a ketteshez?Összesen hány pont kell a ketteshez?
Magyar nyelv és irodalom100 pont / 12 pont50 pont / 6 pont38 pont
Matematika (ha nem kell szóbelizni)100 pont / 25 pont-25 pont
Matematika (ha kell szóbelizni)100 pont / 12 pont50 pont / 6 pont38 pont
Történelem90 pont / 11 pont60 pont / 8 pont38 pont
Idegen nyelv117 pont / 15 pont33 pont / 4 pont38 pont
Biológia, földrajz, kémia100 pont / 12 pont50 pont / 6 pont38 pont
Fizika90 pont / 11 pont60 pont / 8 pont38 pont
Informatika120 pont / 15 pont30 pont / 4 pont38 pont

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.