Felvételi kisokos: ezek a diákok kaphatnak esélyegyenlőségi többletpontot

Kik jogosultak esélyegyenlőség jogcímen pluszpontra a felvételin? Itt a válasz:

  • Eduline
pixabay

Kik jogosultak esélyegyenlőség jogcímen pluszpontra a felvételin?

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében 40 többletpontra jogosult

  • a hátrányos helyzetű,
  • a fogyatékossággal élő,
  • a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező.

Fontos, hogy a többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező. Azonban ezek hiánya vagy nem megfelelő benyújtása azt eredményezi, hogy nem kapjátok meg ezeket a többletpontokat.

Keresztféléves felvételi: minden, amit a sorrendmódosításról tudni kell

Mikor nem érdemes sorrendet módosítani, hogyan lehet törölni a megjelölt képzéseket, és mire kell mindenképpen figyelni? Most minden fontos kérdésre válaszolunk a sorrendmódosítással kapcsolatban.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.