Idén is nagyon sok diák kezdheti meg az első félévét szeptemberben. Az előzetes jelentkezési adatok, és a felvételi adatok szerint is kialakult egy ranglista a szakok között. Erre a tíz szakra jelentkeztek az idén a legtöbben:
10.: gyógypedagógia
A tizedik legnépszerűbb szak idén a gyógypedagógia volt, több mint 1300 felvett diákkal.
9.: kereskedelem és marketing
Összesen 5481 jelentkezőből 1450 diák nyert felvételt, de ez is csak a 9. helyhet volt elég.
8.: pénzügy és számvitel
Erre a szakra összesen 3706 jelentkező volt, ebből 1486 embert vettek fel.
7.: turizmus-vendéglátás
Több mint 4700 jeentkező és 1500 felvett diák a turizmus-vendéglátás szak számai idén.
6.: programtervező informatikus
Idén ez volt a második legnépszerűbb informatikai szak, ide 1581 diák került be.
5.: óvodapedagógus
A legnépszerűbb pedagógiai szakra idén 1716 ember került be a 4860 jelentkezőből.
4.:ápolás és betegellátás
Ezen a szakon 5225 jelentkező, 1942 gólya az arány.
3.:gépészmérnöki
Majdnem kétezer diákot vettek fel erre a szakra, és jelentkezőből sem volt hiány.
2.: mérnökinformatikus
A legnépszerűbb informatikai szakra több mint 2500 diákot vettek fel, és több mint 5800 jelentkező volt a helyekre.
1.: gazdálkodási és menedzsment
A legnépszerűbb szak a felvételizők között idén a gazdálkodási és menedzsment volt. Ide több mint 8000 jelentkező volt, amiből 2727 diák kezdheti meg a tanévet szeptemberben.
Megvannak a 2017-es adatok: ez a 10 legnépszerűbb alapszak, nehéz lesz bekerülni
Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, a legnépszerűbb alapszakok listájának élén ismét a gazdálkodási és menedzsment BSc-képzés végzett. Mutatjuk a részleteket. Az elsőhelyes jelentkezések alapján a 2017-es felvételi legnépszerűbb alapképzése a gazdálkodási és menedzsment: összeseen 8174-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 3827-en első helyre sorolták, vagyis erre a BSc-képzésre szeretnének a leginkább bejutni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
