Idén is nagyon sok diák kezdheti meg az első félévét szeptemberben. Az előzetes jelentkezési adatok, és a felvételi adatok szerint is kialakult egy ranglista a szakok között. Erre a tíz szakra jelentkeztek az idén a legtöbben:
10.: gyógypedagógia
A tizedik legnépszerűbb szak idén a gyógypedagógia volt, több mint 1300 felvett diákkal.
9.: kereskedelem és marketing
Összesen 5481 jelentkezőből 1450 diák nyert felvételt, de ez is csak a 9. helyhet volt elég.
8.: pénzügy és számvitel
Erre a szakra összesen 3706 jelentkező volt, ebből 1486 embert vettek fel.
7.: turizmus-vendéglátás
Több mint 4700 jeentkező és 1500 felvett diák a turizmus-vendéglátás szak számai idén.
6.: programtervező informatikus
Idén ez volt a második legnépszerűbb informatikai szak, ide 1581 diák került be.
5.: óvodapedagógus
A legnépszerűbb pedagógiai szakra idén 1716 ember került be a 4860 jelentkezőből.
4.:ápolás és betegellátás
Ezen a szakon 5225 jelentkező, 1942 gólya az arány.
3.:gépészmérnöki
Majdnem kétezer diákot vettek fel erre a szakra, és jelentkezőből sem volt hiány.
2.: mérnökinformatikus
A legnépszerűbb informatikai szakra több mint 2500 diákot vettek fel, és több mint 5800 jelentkező volt a helyekre.
1.: gazdálkodási és menedzsment
A legnépszerűbb szak a felvételizők között idén a gazdálkodási és menedzsment volt. Ide több mint 8000 jelentkező volt, amiből 2727 diák kezdheti meg a tanévet szeptemberben.
Megvannak a 2017-es adatok: ez a 10 legnépszerűbb alapszak, nehéz lesz bekerülni
Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, a legnépszerűbb alapszakok listájának élén ismét a gazdálkodási és menedzsment BSc-képzés végzett. Mutatjuk a részleteket. Az elsőhelyes jelentkezések alapján a 2017-es felvételi legnépszerűbb alapképzése a gazdálkodási és menedzsment: összeseen 8174-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 3827-en első helyre sorolták, vagyis erre a BSc-képzésre szeretnének a leginkább bejutni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
