Történelemből kifejezetten jól, matematikából viszont rosszul teljesítenek a diákok az érettségin. Szaktanárokat kérdeztünk arról, mi állhat a háttérben, és hogyan hat majd az eredményekre a Hoffmann-féle szigor.
Mumustárgya az érettségin többnyire még azoknak is van, akik egyébként nem töltik állandó dolgozat- és feleltetéspánikban az iskolai pályafutásukat. A „reálosok” az irodalomtól és/vagy a történelemtől félnek, a „humánosok” a matektól, és van, aki szinte mindentől.
Az egyikből sikerül, a másikból nem
Az Oktatási Hivatal több évre visszamenőleg részletes statisztikákat közöl tíz érettségi tárgy (a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol, illetve a német nyelv, a biológia, a fizika, a kémia, az informatika és a földrajz) eredményeiről, így könnyen meg lehet állapítani, miből vizsgáznak a legjobban a diákok, és miből a legrosszabbul.
A tanulói jogviszonyban álló, nappali tagozatra járó, középszinten érettségiző diákok átlagait átnézve pedig rögtön egy meglepő információval szembesülünk: a diákok rendre kémiából szerepelnek a legjobban, ahol a középérték 4,00 alá egyszer sem ment 2007 óta, sőt 2010-ben 4,36 lett.
| Idén érettségizel? |
| Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz! |
A kémia ugyanakkor a legkevésbé népszerű választható tárgy is, ami nagy valószínűséggel sokat magyaráz abból, hogy miért ilyen sikeresek a vizsgázók: akinek nem megy, annak eszébe sem jut próbálkozni vele. Érdemesebb tehát a három fő tantárgyra, a magyarra, a matematikára és a történelemere koncentrálni – bár ha elmondjuk, hogy ezek közül a legjobban a történelem (3,6-3,7 körül), a legrosszabbul pedig a matematika teljesít (alig valamivel 3,00 fölötti átlagokkal), rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy utóbbi ezt a nem túl előkelő pozíciót mind a tíz tárgyat nézve is őrzi.
Miért épp a matematika?
„A matematikaérettségik eredménye nem meglepő, ezek az átlagok nincsenek alacsonyabban, mint az éves matematikajegyek” - mondja Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője. A szaktanár a többi tárgytól való lemaradás okát elsősorban abban látja, hogy a matematikában az egyes témakörök szervesen egymásra épülnek, így aki valahol elveszíti a fonalat, annak később is meggyűlik majd a baja a tananyaggal.
„A matek ilyen szempontból különleges. Történelemből előfordulhat, hogy valaki egy szót sem tud például a francia forradalomról, de ettől még gond nélkül meg tudja tanulni mondjuk a második világháború eseményeit, és kaphat belőle ötöst is. A matematika viszont nem ilyen: ha valaki például nem tanulja meg rendesen a törtek témakörét, az emiatt később sok minden mást sem fog érteni. Ez ügyben a 45 perces órák miatt is hátrányban van a matematika, hiszen ha a diák figyelme ellankad, otthon a könyvből kicsi a valószínűsége, hogy pótolni tudja, amiről lemaradt” – magyarázza.
| Készülj velünk a matekérettségire |
| Tudni szeretnéd, hány pontot szereznél a középszintű matekérettségi első részében, ha ma lenne a vizsga? Az eduline és a matekmindenkinek.hu közös előkészítőjével hétről hétre letesztelheted a tudásodat. 1. teszt - halmazok, koordinátageometria, számtani sorozat, logaritmus, gráfok, statisztika 2. teszt - mértani sorozat, trigonometria, logaritmus, kamatos kamat3. teszt - algebra és számelmélet, sík- és térgeometria, függvényábrázolás, exponenciális egyenlet és koordinátageometria 4. teszt - sorozatok, abszolútértékes egyenlet, kombinatorika, logaritmus azonosságai, exponenciális függvények és térgeometria 5. teszt - mértani sorozatok, koordinátageometria, trigonometria, kombinatorika és valószínűségszámítás, függvények 6. teszt - lineáris függvény, másodfokú egyenlőtlenség, geometria, vektorok, logaritmus és trigonometrikus egyenlet |
Baloghné Békési Beáta szerint a diákoknak a matematikaérettségin a legnagyobb kihívást a geometria, a koordinátageometria, a logaritmusok témaköre, a trigonometria, valamint a kombinatorika és a valószínűségszámítás jelenti. Ezek között vannak olyanok is, amelyeket a már említett összefüggések miatt értenek meg nehezebben a diákok, de olyanok is, mint az utolsó kettő, amelyekkel az a gond, hogy a maguk idejében még a tanárok egy része sem tanulta őket, és így a továbbadásuk is problémás. Hogyan lehet egy nap alatt felkészülni az érettségire? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
És miért pont a történelem?
A történelem- és a magyarátlagok már jóval közelebb vannak egymáshoz, nagyjából a 3,5-3,7-es szint körül mozognak – de a történelem hat évből négyszer még a magyart is verte, jó esetben akár két-három tizeddel is. Az eduline-nak nyilatkozó tanárok egybehangzó véleménye szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt években kompetenciaalapúvá vált a történelemérettségi.
"Egy négyest megszerezni az írásbelin ma már nem nehéz, és ha ott megvan, akkor valószínűleg a szóbelin is meglesz, hiszen ott is források, segédanyagok használatával kell dolgozni” – mondja Edényi László, a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint még korai lenne kijelenteni, hogy egy trend bontakozik ki, de az egyértelmű, hogy a siker a tudás alkalmazását megkívánó, elemző gondolkodást igénylő vizsgáknak is köszönhető. „Forrásszövegekkel kell dolgozni, sőt sokszor képekkel is, amelyek nem csak illusztrálják a feladatot. Ezeket nagyon jól lehet hasznosítani, akárcsak a karikatúrákat vagy a vicceket” – mondja a szaktanár.
Edényi László ugyanakkor azt is hozzáteszi: az ötös elérése már nem egyszerű, ahhoz ugyanis alkalmazni kell a szaknyelvet, a forrásokat behatóan kell elemezni, írásban pedig jól is kell felépíteni egy-egy esszét, úgy formailag, mint nyelvileg és szakmailag. „Akár a túlfogalmazás is jelenthet problémát, hiszen a terjedelem adott. Még az sem kizárt, hogy valakinek túl mélyek az ismeretei 20-25 sorhoz. Éppen ezért tudni kell egyszerűen és pontosan elhelyezni a témát térben-időben, a megfelelő kulcsfogalmakat a megfelelő helyen elővenni, és ívet adni a szövegnek” – mondja a Zrínyi gimnázium igazgatója. Az elmúlt évek feladatsorait és megoldókulcsait itt nézhetitek meg.
Lesz itt még nemulass
2013-tól az oktatási államtitkárság az érettségi szigorítását tervezi (a kettes eléréséhez nem 20, hanem 25 százalékot kell majd teljesíteni - erről és az előrehozott érettségi megszüntetéséről itt olvashattok), így arról is érdeklődtünk a szaktanároknál, hogy ez jelenthet-e problémát.
Edényi László szerint a kérdés az, hogy minek a 25 százalékát várják el – ha ugyanis a mostanihoz hasonló nehézségű feladatsorokat kell megoldani, akkor ez sem jelenthet problémát.
Miklósi László szerint a követelményszint emelésével párhuzamosan érdemes lenne elgondolkodni a feladatmennyiség csökkentésén, mert a mostani kérdéssorokat már elolvasni is hosszú idő, egyébként a bekeményítés gondot nem okozhat.
A legsérülékenyebb terület ilyen szempontból is valószínűleg a matematika, sokan nagyobb bukási arányt is vizionálnak. Baloghné Békési Beáta szerint ez is előfordulhat. „A kérdés az, hogy mi a célja az érettséginek. A jelenlegi rendszert úgy dolgozták ki, hogy a társadalom 80 százalékának legyen meg a vizsga. Azt kell eldönteni, indokolt-e, hogy szinte bárki tudjon bizonyítványt szerezni" – mondja a szaktanár.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
