Ilyen lesz a 2014-es érettségi: a legfontosabb tudnivalók listája

Jelentkezési lap, vizsgadíjak, határidők, választható tantárgyak - minden, amit a 2014-es érettségiről tudnotok kell.

  • Eduline

Túry Gergely

Meddig lehet jelentkezni?

A május-júniusi érettségire február 17-ig lehet jelentkezni. Ha lecsúsztok a határidőről, nyolc napon belül még benyújthattok egy igazolási kérelmet, valamint egy jelentkezési lapot. Az intézmény dönti el, hogy elfogadja-e az így beérkezett jelentkezéseket. A 2014-es felvételi eljárásról itt olvashattok.

Honnan lehet beszerezni a jelentkezési lapot?

Azoknak, akik rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, az iskola biztosítja a jelentkezési lapot. A többiek az Oktatási Hivatal oldaláról tölthetik le. Erről itt olvashattok.

A jelentkezési lapokat személyesen vagy postai úton ahhoz a kormányhivatalhoz kell eljuttatnotok, ahol vizsgát szeretnétek tenni. Dönthettek úgy is, hogy egy középiskolában, személyesen jelentkeztek, de fontos tudni, hogy a iskolák nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők jelentkezését.

Személyes jelentkezés esetén jelentkezési lapot is biztosít az intézmény, ha postán külditek el a lapot, akkor az Oktatási Hivatal oldalán lévőt használjátok.

Milyen vizsgatárgyak vannak?

A bizonyítvány megszerzéséhez magyarból, matematikából, történelemből, egy idegen nyelvből és egy választott tantárgyból kell vizsgáznotok. A választott tantárgy lehet akár egy újabb idegen nyelv is. Az egyes vizsgatárgyak követelményeit az Oktatási Hivatal honlapján, itt találjátok.

Ha már megszereztétek az érettségi bizonyítványot, bármelyik tárgyból tehettek újabb érettségit (akár olyanból is, amit nem tanultatok középiskolában). Fontos: nem minden tárgyból lehet emelt szintű vizsgát tenni. A 2014-ben emelt szinten is választható tantárgyak listáját innen tölthetitek le.

Mennyibe kerül az érettségi vizsga?

Azok számára, akik rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, és még nincsen érettségi bizonyítványuk, a vizsga ingyenes. A többieknek tárgyanként kell fizetniük, a középszintű vizsgáért 15 ezer forintot, az emelt szintűért 25 ezer forintot.

Ha nem vizsgázok le mindegyik tantárgyból, elvesznek az az eredményeim?

Nem: ha van olyan tantárgy, amiből leérettségiztetek, akkor annak az eredményéről törzslapkivonatot állítanak ki, ez majd bekerül az érettségi bizonyítványba, ha megszerzitek.

Mikor vannak az érettségi vizsgák?

A 2014-es május-júniusi időszak írásbeli vizsgái május 5-én kezdődnek a magyar nyelv és irodalom tantárggyal. A matekvizsga május 6-án, a történelem május 7-én, az angol nyelv május 8-án, a német pedig május 9-én lesz. Az emelt szintű szóbeliket június 5. és 13. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig június 16. és 27. között tartják. Az összes vizsga időpontját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.