Itt az árlista: ennyit kell fizetni februártól a legnépszerűbb szakokért

November 15-ig jelentkezhettek a 2015 februárjában induló képzésekre: megnéztük, mennyibe kerülnek a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb szakjai az idén.

  • Eduline
Shutterstock

A keresztféléves felvételin maximum öt helyet jelölhettek meg. A jelentkezési határidő november 15., az e-felvételiben megadott adatokat pedig november 23-ig kell hitelesítenetek. A hiányzó dokumentumokat január 8-ig pótolhatjátok, a ponthatárokat pedig január 22-én hirdetik ki. A részleteket itt olvashatjátok, a pontszámítási szabályokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. Nem minden egyetem és főiskola hirdet felvételit: a képzések listáját innen tölhetitek le.

Vezetés és szervezés

A tavalyi keresztféléves felvételin vezetés és szervezés mesterképzésre jelentkeztek a legtöbben: összesen 637-en jelölték meg ezt a szakot. A Budapesti Corvinus Egyetemen egy félévért 395 ezer forintot kell fizetni, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 358 ezer forintba kerül egy szemeszter.

A Debreceni Egyetemen, a veszprémi Pannon Egyetemen és a Szent István Egyetemen 250 ezer, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán és a győri Széchenyi István Egyetemen 225 ezer, a Miskolci Egyetemen pedig 270 ezer forint a féléves önköltség. A Pécsi Tudományegyetem magyar nyelvű képzésén 340 ezer, az angol nyelvűn pedig 395 ezer forintot kell fizetni félévente.

Gépészmérnöki

A második legnépszerűbb szak tavaly a gépészmérnöki mesterképzés volt, összesen 444 jelentkezővel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen félévente 400 ezer forintot, a Miskolci Egyetemen és a Szent István Egyetemen 330 ezer forintot, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig 305 ezer forintot kell fizetniük azoknakk, akik önköltséges képzésre kerülnek be.

Vállalkozásfejlesztés

A 2014-ben indult képzések közül a harmadik legnépszerűbb a vállalkozásfejlesztés mesterszak lett: összesen 420-an jelölték meg. A Corvinuson szemeszterenként 395 ezer forintot, a Debreceni Egyetemen 250 ezer forintot, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 225 ezer forintot kell fizetni.

A Kodolányi János Főiskolán félévente 260 ezer forint az önköltség összege, a Miskolci Egyetemen 270 ezer forintba, a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 250 ezer forintba kerül egy szemeszter. Az Óbudai Egyetemen 230 ezer forintot, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 250 ezer forintot kell fizetni.

Logisztikai menedzsment

A tavalyi keresztféléves felvételin összesen 387-en jelentkeztek logisztikai menedzsment mesterszakra. A Budapesti Corvinus Egyetemen félévente 395 ezer forintot, a Debreceni Egyetemen és a veszprémi Pannon Egyetemen 250 ezer forintot, a Miskolci Egyetemen 270 ezer forintot, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig 225 ezer forintot kell fizetni egy félévért.

Marketing

Az ötödik legnépszerűbb képzés a 2014-es keresztféléves felvételin a marketing mesterszak volt, összesen 373 jelentkezővel. Egy szemeszterért a Corvinuson 395 ezer forintot, a BGF-en 296 ezer forintot, a Miskolci Egyetemen pedig 270 ezer forintot kell fizetni. A Pécsi Tudományegyetemen 340 ezer forintba, a győri Széchenyi István Egyetemen magyar és angol nyelven is 225 ezer forintba, a Szegedi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen pedig 250 ezer forintba kerül egy félév.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.