Itt az árlista: ennyit kell fizetni februártól a legnépszerűbb szakokért

November 15-ig jelentkezhettek a 2015 februárjában induló képzésekre: megnéztük, mennyibe kerülnek a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb szakjai az idén.

  • Eduline
Shutterstock

A keresztféléves felvételin maximum öt helyet jelölhettek meg. A jelentkezési határidő november 15., az e-felvételiben megadott adatokat pedig november 23-ig kell hitelesítenetek. A hiányzó dokumentumokat január 8-ig pótolhatjátok, a ponthatárokat pedig január 22-én hirdetik ki. A részleteket itt olvashatjátok, a pontszámítási szabályokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. Nem minden egyetem és főiskola hirdet felvételit: a képzések listáját innen tölhetitek le.

Vezetés és szervezés

A tavalyi keresztféléves felvételin vezetés és szervezés mesterképzésre jelentkeztek a legtöbben: összesen 637-en jelölték meg ezt a szakot. A Budapesti Corvinus Egyetemen egy félévért 395 ezer forintot kell fizetni, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 358 ezer forintba kerül egy szemeszter.

A Debreceni Egyetemen, a veszprémi Pannon Egyetemen és a Szent István Egyetemen 250 ezer, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán és a győri Széchenyi István Egyetemen 225 ezer, a Miskolci Egyetemen pedig 270 ezer forint a féléves önköltség. A Pécsi Tudományegyetem magyar nyelvű képzésén 340 ezer, az angol nyelvűn pedig 395 ezer forintot kell fizetni félévente.

Gépészmérnöki

A második legnépszerűbb szak tavaly a gépészmérnöki mesterképzés volt, összesen 444 jelentkezővel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen félévente 400 ezer forintot, a Miskolci Egyetemen és a Szent István Egyetemen 330 ezer forintot, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig 305 ezer forintot kell fizetniük azoknakk, akik önköltséges képzésre kerülnek be.

Vállalkozásfejlesztés

A 2014-ben indult képzések közül a harmadik legnépszerűbb a vállalkozásfejlesztés mesterszak lett: összesen 420-an jelölték meg. A Corvinuson szemeszterenként 395 ezer forintot, a Debreceni Egyetemen 250 ezer forintot, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 225 ezer forintot kell fizetni.

A Kodolányi János Főiskolán félévente 260 ezer forint az önköltség összege, a Miskolci Egyetemen 270 ezer forintba, a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 250 ezer forintba kerül egy szemeszter. Az Óbudai Egyetemen 230 ezer forintot, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 250 ezer forintot kell fizetni.

Logisztikai menedzsment

A tavalyi keresztféléves felvételin összesen 387-en jelentkeztek logisztikai menedzsment mesterszakra. A Budapesti Corvinus Egyetemen félévente 395 ezer forintot, a Debreceni Egyetemen és a veszprémi Pannon Egyetemen 250 ezer forintot, a Miskolci Egyetemen 270 ezer forintot, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig 225 ezer forintot kell fizetni egy félévért.

Marketing

Az ötödik legnépszerűbb képzés a 2014-es keresztféléves felvételin a marketing mesterszak volt, összesen 373 jelentkezővel. Egy szemeszterért a Corvinuson 395 ezer forintot, a BGF-en 296 ezer forintot, a Miskolci Egyetemen pedig 270 ezer forintot kell fizetni. A Pécsi Tudományegyetemen 340 ezer forintba, a győri Széchenyi István Egyetemen magyar és angol nyelven is 225 ezer forintba, a Szegedi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen pedig 250 ezer forintba kerül egy félév.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.