Február 16-ig jelentkezhettek az érettségire, ezért összegyűjtöttük, milyen vizsgatípusokat tehetnek a középiskolások és azok, akik évekkel ezelőtt fejezték be tanulmányaikat.
Rendes érettségi vizsga
Ez a hétköznapi értelem vett érettségi, amit a tanulói jogviszonnyal rendelkező végzős diákok tehetnek év végén, középiskolai tanulmányaik lezárásaként. Az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, egyúttal a felvételin való részvételhez öt tárgyból kell érettségi vizsgát tennetek: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott élő idegen nyelv és egy ötödik tantárgy.
Természetesen ennél több tantárgyból is érettségizhettek, nincs felső határ, csupán annyi a kikötés, hogy olyan érettségi tárgyat válasszatok, amelyet legalább két évig tanultatok. Itt nézhetitek meg, jól választottatok-e érettségi tárgyakat.
Előrehozott érettségi vizsga
Amennyiben teljesítettétek a vizsgára bocsátás feltételeit - azaz legalább két évig tanultátok az adott tantárgyat - még a rendes érettségi időszak előtt tehettek előrehozott érettségit közép- és emelt szinten egyaránt.
Az érettségi szabályok értelmében csak a középiskola várható befejezését megelőző első vagy második tanévben, kizárólag a májusi-júniusi vizsgaidőszakben tehettek előrehozott érettségit, és csak idegen nyelvből vagy informatikából vizsgázhattok. Amennyiben nem sikerül az előrehozott érettségi vizsga, javító és pótló vizsgát már csak a rendes érettségi időszakban tehettek.
Pótló és javító érettségi vizsga
Pótló vizsgát akkor tehettek, ha önhibátokon kívül nem tudtatok megjelenni a vizsgán, vagy nem tudtátok azt befejezni. A javító vizsga ezzel szemben azoknak szól, akik elégtelen osztályzatot szereztek. Amennyiben valamelyik kötelező tantárgyból buktatok meg, kötelező pótló vagy javító vizsgát tennetek, enélkül ugyanis nem kaptok érettségi bizonyítványt. A választható tantárgyak esetében dönthettek úgy is, hogy nem pótló vagy javító vizsgát tesztek, hanem egy másik tárgyból érettségiztek a következő vizsgaidőszakban.
| Vizsgadíjak |
| A rendes, az előrehozott, a tanulói jogviszonyotok fennállása alatt tett szintemelő, illetve az első javító és pótló érettségi vizsga ingyenes. Amennyiben már van érettségi bizonyítványotok, vagy megszűnt a tanulói jogviszonyotok, esetleg második vagy további javító vagy pótló vizsgát tennétek, vizsgadíjat kell fizetnetek. A középszintű érettségi díja vizsgatárgyanként 16 ezer forint, az emelt szintűé pedig 26 ezer forint. |
Szintemelő érettségi vizsga
A már meglévő középszintű érettségi vizsgát emelt szinten is megismételhetitek, az első ilyen alkalom a szintemelő vizsga (a továbbiak már ismétlő vizsgának számítanak). Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig szintemelőt csak idegen nyelvből vagy informatikából tehettek, a bizonyítvány megszerzése után viszont bármely, emelt szinten választható érettségi tárgyból vizsgázhattok. Mi köze az érettséginek a felvételihez? Tíz kérdés, tíz válasz.
Kiegészítő és ismétlő érettségi vizsga
Kiegészítő és ismétlő vizsgát azok tehetnek, akiknek már van érettségi bizonyítványuk. Kiegészítő vizsgát olyan tantárgyból tehettek, amiből még nincsen érettségitek, ismétlő vizsgával pedig a korábbi érettségitek eredményét próbálhatjátok meg javítani. Az eredményről tanúsítványt kaptok, így ha a második vizsga rosszabbul sikerül, természetesen nem kell felhasználnotok. A 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
