Egy teljes osztály megbukott az érettségin az egyik német középiskolában

Egy drezdai magán szakközépiskola teljes végzős osztálya megbukott az érettségin németből.

  • MTI
Fülöp Máté

Egy drezdai magán szakközépiskola teljes végzős osztálya megbukott az érettségin németből. Az iskola szóvivője cáfolta a Focus magazin online kiadásának beszámolóját, miszerint a teljes évfolyam elhasalt volna a vizsgán. Mint mondta, "akadtak problémák", de csak egy nyolctagú osztály bukott meg. Romániában is rosszul sikerült az érettségi - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A lap szerint a megbukott tanulók az iskola vezetőségét okolják. Szerintük német tanáruknak nem volt engedélye és nem megfelelően készítette fel őket a tudáspróbára, ráadásul az oktatók hiányzása miatt heteken át kimaradt a tanítás.

Az iskola visszautasította a vádakat, szerintük rendesen lezajlott a tanév, és elsősorban a diákok személyes problémái állnak az eset hátterében. A szászországi oktatási intézet drezdai kirendeltségnek információi szerint a diákok újabb lehetőséget kapnak az érettségi letételére. 

Néhány héttel korábban egy bajor szakközépiskolában is problémák támadtak az érettségi körül. A schweinfurti magánintézmény időközben beszüntette működését, mert 27-ből 25 érettségizője megbukott. 

A bajor hatóságokat egy coburgi iskolavezető ügye is foglalkoztatja, aki jobb jegyeket adott az érettségizőknek, mint ahogy azt a javítási minta előírta volna. Mind a 93 érettségiző német dolgozatát egy ponttal többre értékelte.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.