Egy hét múlva minden kiderül: jönnek a keresztféléves ponthatárok

Jövő hét csütörtökön kiderül, kik kezdhetik el februárban az egyetemet vagy a főiskolát.

  • Eduline
Shutterstock

Január 22-én hozzák nyilvánosságokra a keresztféléves felvételi ponthatárait, az e-felvételi rendszerében pedig már a napokban megnézhetitek az egyes szakokon szerzett pontszámotokat, a Jelentkezések és pontszámok menüpont alatt. Ha hibát találtok, január 19-én éjfélig adhattok be pontszám-felülvizsgálati kérelmet. Az elmúlt évek általános felvételi eljárásának ponthatárait itt nézhetitek meg, a keresztféléves ponthatárokat a felvi.hu-n találjátok.

A jelentkezők több mint 85 százaléka, összesen 4971-en jelöltek valamilyen mesterszakot az első helyen, 4773-an pályáznak állami ösztöndíjas helyre. A vezetés és szervezés már hatodik éve áll a legnépszerűbb keresztféléves mesterszakok élén, az idén 756-an szeretnének erre a szakra bekerülni, de a gépészmérnök és a vállalkozásfejlesztés sem okozott nagy meglepetést, előbbire 506-an, utóbbira 487-en jelentkeztek.

Alapképzést 665-en, felsőoktatási szakképzést 156-an, osztatlan mesterképzést pedig 35-en jelöltek meg első helyen, ezek mindegyike önköltséges szak, hiszen a keresztféléves eljárásban csak mesterképzésen hirdettek állami ösztöndíjas helyeket. Alapképzésen a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel és az emberi erőforrások szak került dobogóra.

A legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai, illetve Gépészmérnöki Karára adták be a jelentkezésüket, előbbire 680-an, utóbbiakra 460-an és 428-an szeretnének bekerülni. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok, a tavaszi szemeszter legfontosabb dátumairól pedig itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.