Egy hét múlva jönnek a ponthatárok: ezek a legnépszerűbb szakok és egyetemek

Jövő csütörtökön hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A fővárosban ismét megrendezik a Pont Ott Partit, amelynek ezúttal a Semmelweis Egyetem lesz a házigazdája.

  • MTI
Túry Gergely

A ponthatárok kihirdetése előtt a Dr. Koltai Jenő Sportközpontban dumaszínházas előadók, koncertek, nyereményjáték, előadások és sportprogramok is lesznek. Szó lesz az ösztöndíj-lehetőségekről, arról, hogy mennyibe kerül ma hallgatónak lenni, és hogy kik a legsikeresebbek a diplomások közül - a Pont Ott Parti részletes programját itt találjátok.  

Az idén 106 056 diák atal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly 95 445 volt): 69 727-en alapképzésre, 9763-an osztatlan képzésre, 21 595-en mesterképzésre, 4971-en felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en adtak be kérelmet. Az előző évhez képest növekedés volt megfigyelhető meg minden képzési területen. összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező pedig átlagosan 3,4 jelentkezést adott be.

A kerekített adatok szerint agrárképzésre 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százalék jelentkezett. A pedagógusképzésre felvételizők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett. 

A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés.  Mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly.

A legkedveltebb képzőhely - több mint 22 ezer felvételizővel - az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), második helyen, 14 ezer jelentkezővel a Szegedi Tudományegyetem végzett, de az óriási túljelentkezés miatt magas pontszámokra kel számítani a Semmelweis Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.