Egy hét múlva jönnek a ponthatárok: ezek a legnépszerűbb szakok és egyetemek

Jövő csütörtökön hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A fővárosban ismét megrendezik a Pont Ott Partit, amelynek ezúttal a Semmelweis Egyetem lesz a házigazdája.

  • MTI
Túry Gergely

A ponthatárok kihirdetése előtt a Dr. Koltai Jenő Sportközpontban dumaszínházas előadók, koncertek, nyereményjáték, előadások és sportprogramok is lesznek. Szó lesz az ösztöndíj-lehetőségekről, arról, hogy mennyibe kerül ma hallgatónak lenni, és hogy kik a legsikeresebbek a diplomások közül - a Pont Ott Parti részletes programját itt találjátok.  

Az idén 106 056 diák atal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly 95 445 volt): 69 727-en alapképzésre, 9763-an osztatlan képzésre, 21 595-en mesterképzésre, 4971-en felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en adtak be kérelmet. Az előző évhez képest növekedés volt megfigyelhető meg minden képzési területen. összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező pedig átlagosan 3,4 jelentkezést adott be.

A kerekített adatok szerint agrárképzésre 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százalék jelentkezett. A pedagógusképzésre felvételizők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett. 

A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés.  Mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly.

A legkedveltebb képzőhely - több mint 22 ezer felvételizővel - az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), második helyen, 14 ezer jelentkezővel a Szegedi Tudományegyetem végzett, de az óriási túljelentkezés miatt magas pontszámokra kel számítani a Semmelweis Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.