Fevételi 2018: mi az a duális képzés?

Aki egyetem mellett szeretne dolgozni, annak ideális választás lehet egy duális képzés. A duális képzések hallgatói tanulmányaik mellett szakmailag minősített vállalatoknál végeznek gyakorlatot, amiért fizetést is kapnak.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Jelentős különbségek a szünetekben és a vizsgaidőszakban tapasztalhatók, hiszen egy duális képzésben részt vevő hallgató éppen ekkor tölti a gyakorlatát. A partnervállalatok a vizsgaidőszakban kötelesek elengedni a vizsgákra a hallgatóikat, ezen felül a diákok szabadságot is kivehetnek, minimum 20 nap éves szabadságuk van – írja az Oktatási Hivatal.

De milyen szakon van duális képzés?

Duális képzésre műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományi képzési területen, illetve a szociális munka alapszakon lehet jelentkezni. Aki duális képzésen vesz részt, tanulmányai mellett szakmailag minősített vállalatoknál végez gyakorlatot.

Mi a különbség egy hagyományos képzéshez képest?

A duális képzésben és a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók kurzusai, vizsgakövetelményei megegyeznek, az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzik meg, de maga a képzés intézményi és vállalati szakaszokra oszlik.

A vállalatok saját igényeik szerint képzik a hallgatót, gyakorlati ismeretekkel bővítik, kiegészítik a hallgató intézményi képzését. A partnervállalatok hallgatói munkaszerződést kötnek a kiválasztott hallgatóval, akinek így kettős jogviszonya lesz: egyrészt az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, másrészt hallgatói munkaszerződésével a képzésben részt vevő cég munkavállalójának számít.

Mennyi időre szól a vállalattal kötött munkaszerződés?

A képzés teljes időtartamára szól, de a szerződés lejárta után a hallgatónak nem kötelező a partnervállalatnál maradnia.

Ilyenek a felvételi pontszámítási szabályai 2018-ban: itt az új kalkulátor

Kiválasztottátok azokat a szakokat, amelyeket megjelöltök majd a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon? Akkor itt az ideje, hogy elkezdjetek számolgatni: hány ponttal vágtok neki a felvételinek? Az Eduline pontszámító kalkulátorát akkor is érdemes kipróbálnotok, ha idén fogtok érettségizni - adjátok meg, körülbelül milyen eredményt céloztok meg.

Milyen díjazással jár a vállalati munkaviszony?

A vállalat a képzés teljes idejére díjazásban részesíti a hallgatót, ami hetente a minimálbér 15%-át jelenti.

Hogyan lehet jelentkezni?

A duális képzési formában induló szakokról Felvi oldalán az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt a meghirdetett képzéseknél lábjegyzetben lehet olvasni. Duális lábjegyzettel rendelkező képzésre kell jelentkezni, ezen kívül sikeresen kell teljesíteni egy kiválasztási eljárást, amelynek az eredményéről még a központi felvételi eljárás sorrendmódosítási határideje előtt értesítik a jelentkezőt.

A kiválasztási eljárásokról, jelentkezésről az adott felsőoktatási intézményeknél és a duális partnervállalatoknál informálódhattok. A duális képzésről általánosan itt olvashattok.

A legfontosabb kérdések és válaszok a felvételi pontszámításról

Milyenek az idei a minimumponthatárok? Milyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat? Kik és milyen jogon kaphatnak többletpontokat, és hogyan kell az érettségi pontokat számolni? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk. Mielőtt az utolsó hajrába érnénk a felvételi jelentkezéssel, érdemes egy kis összefoglalást tartani a pontszámítási szabályokról, előzetes ponthatárokról és a határidőkről is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.