Drasztikusan csökkent a középszintű őszi érettségire jelentkezők száma

A nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival pénteken megkezdődött az idei tanév őszi érettségi időszaka - közölte az Oktatási Hivatal. A diákok összesen 10 100 vizsgát tesznek le.

  • MTI
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Október 10. és november 22. között a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban és a 20 kormányhivatal szervezésében 122 vizsgahelyszínen összesen 8102 diák érettségizik. A hivatal közlése szerint a vizsgák 148 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. Az írásbelik október 10-étől október 27-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 6., vége pedig november 10., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 17-22. A diákok együttesen közel 10 100 vizsgát tesznek le, ebből 2700 vizsga emelt szintű, 7400 pedig középszintű lesz.

Az elmúlt évi őszi vizsgaidőszakhoz képest az emelt szintű vizsgák száma 31 százalékkal, míg a középszintű vizsgáké 61 százalékkal csökkent. A változást elsősorban az eredményezte, hogy a 2014. október-novemberi vizsgaidőszaktól kezdve előrehozott vizsgát az őszi vizsgaidőszakban nem lehet tenni - mutatott rá a hivatal. Az előrehozott érettségi megszüntetéséről itt olvashattok.

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett tárgyakat (például történelem, matematika, vagy valamely idegen nyelven) külön számolva - 66 tárgyból lesz középszintű és 34-ből emelt szintű érettségi.

A 2011. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta emelt szintű vizsga csak azokból a tárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők. 

A jelentkezők - a megfelelő feltételek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgára jelentkezhettek.

A vizsgafajtákon belül a legnagyobb számban javító érettségi vizsgák lesznek (3500 vizsga, 35 százalék). Jelentős még a rendes érettségik száma, ez több mint 2800 (28 százalék) érettségi vizsgát jelent. A szintemelő vizsgák száma több mint 1700 (18 százalék), az ismétlő érettségik aránya 14 százalék, a kiegészítő érettségiké 4 százalék, a pótló vizsgáké pedig 1 százalék.

A hivatal tájékoztatása szerint a vizsgaszervezés a 2005 őszén bevezetett, és azóta eredményesen működő szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenőmentesen folyik. A szervezéssel kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalok látják el. A vizsgatárgyak köre és az egyes tárgyak részletes követelményei nem változtak - jelezték. Az írásbelik hétfőn a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal folytatódnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.