Csütörtökön jönnek a ponthatárok: kiderül, ki kerül be egyetemre, főiskolára

Augusztus 28-án, csütörtökön hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárait a www.felvi.hu oldalon. Ekkor dől el, hogy a több mint 9500 pótfelvételiző közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

  • Eduline
Shutterstock

Az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. közös tájékoztatása szerint a jelentkezők 73 százaléka alapképzést és osztatlan mesterképzést, 18 százalékuk felsőoktatási szakképzést, 9 százalékuk pedig mesterképzést jelölt meg. A kérelmezők többsége alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezett, legnagyobb arányban nappali és levelező munkarendben. A legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, a jogász és a turizmus-vendéglátás szakokat preferálták, de a top 10-be bekerült a tanári és az óvodapedagógus-képzés is. A pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A pótfelvételi eljárásban meghirdetett, szeptemberében induló képzések ponthatárait csütörtökön hozzák nyilvánosságra a Felvin. Azokat a jelentkezőket, akik megadták a mobilszámukat, a ponthatárok kihirdetése után SMS-ben is értesítik. A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban - írták az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben. 

A pótfelvételin meghirdetett szakok esetében - ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették - a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános eljárásban, július 24-én nyilvánosságra hozott ponthatároknál. Ha egy képzést kizárólag a pótfelvételi eljárásban hirdettek meg, a ponthatár nem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimum pontszámnál, ami alapképzésen és osztatlan képzésen 260, felsőoktatási szakképzésen 220, mesterképzésen 50 pont.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.