Augusztus 28-án, csütörtökön hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárait a www.felvi.hu oldalon. Ekkor dől el, hogy a több mint 9500 pótfelvételiző közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.
Az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. közös tájékoztatása szerint a jelentkezők 73 százaléka alapképzést és osztatlan mesterképzést, 18 százalékuk felsőoktatási szakképzést, 9 százalékuk pedig mesterképzést jelölt meg. A kérelmezők többsége alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezett, legnagyobb arányban nappali és levelező munkarendben. A legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, a jogász és a turizmus-vendéglátás szakokat preferálták, de a top 10-be bekerült a tanári és az óvodapedagógus-képzés is. A pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A pótfelvételi eljárásban meghirdetett, szeptemberében induló képzések ponthatárait csütörtökön hozzák nyilvánosságra a Felvin. Azokat a jelentkezőket, akik megadták a mobilszámukat, a ponthatárok kihirdetése után SMS-ben is értesítik. A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban - írták az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.
A pótfelvételin meghirdetett szakok esetében - ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették - a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános eljárásban, július 24-én nyilvánosságra hozott ponthatároknál. Ha egy képzést kizárólag a pótfelvételi eljárásban hirdettek meg, a ponthatár nem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimum pontszámnál, ami alapképzésen és osztatlan képzésen 260, felsőoktatási szakképzésen 220, mesterképzésen 50 pont.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
