Csütörtökön elindult a pótfelvételi eljárás

Bár a Felvi még nem tette közzé a teljes listát, de aki már tudja, hogy melyik egyetemen próbálkozna a pótfelvételivel, azok megkezdhetik az eljárást.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az idei pótfelvételi jelentkezési időszaka 2016. július 28-án veszi kezdetét, a jelentkezési lapokat és a szükséges dokumentumokat augusztus 7-ig nyújthatjátok be az E-felvételi rendszerében. A jelentkezés során hitelesítő lapot is le kell adni, erre Ügyfélkapun keresztül augusztus 12-ig van lehetőség, valamint postán augusztus 11. éjfélig. Előfordulhat, hogy a hitelesítő adatlapokat a postai feladáshoz csak augusztus 10-ig éritek el a rendszerben, így nem érdemes a határidőig halogatni az eljárást! A hitelesítő lapot az Oktatási Hivatalnak kell címezni (1443 Budapest, Pf. 220).

A Felvételi tájékoztatóban szereplő dokumentumokat (középiskolai bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, oklevelek, stb.) másolatát is csatolni kell.

A pótfelvételire azok jelentkezhetnek, akik nem vettek részt a normál felvételi eljárásban, vagy nem vették fel őket egyik megjelölt szakjukra sem. A pótfelvételin az egyetemek és főiskolák költségtérítéses képzéseire lehet jelentkezni. Kivételt képeznek az intézmények külföldi képzései, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései, ahol lehet ösztöndíjas helyekre is jelentkezni.

Mit tehet az, akit sehova sem vettek fel? Van még remény

A legkézenfekvőbb és leggyorsabb megoldás a pótfelvételi, de ennek nagyon szigorú szabályai vannak. Ki vehet részt a pótfelvételi eljárásban? Fontos tudni, hogy a pótfelvételire csak azok jelentkezhettek, akiket nem vettek fel sehova a rendes eljárásban. Azok is jelentkezhetnek, akik a rendes felvételi eljárásban nem adtak be érvényes jelentkezést.

A Felvi még nem tett közzé listát a pótfelvételin elérhető szakokról, ezért a részletekről mindenképp érdemes tájékozódni az egyetemek és főiskolák honlapján a szak és a jelentkezési folyamat sajátosságairól, valamint az alkalmassági vizsgákról. Az alkalmassági vizsgákról az intézmények nem küldenek tájékoztató, az időpontokat a honlapjukon hirdetik meg. A vizsgákat augusztus 16. és 23. között tartják.

Frissítés: Cikkünk megjelenését követően kijött a Felvi hivatalos tájékoztatása is.

Csak egy intézmény egy képzése jelölhető meg. A felvételi pontszám nem lehet alacsonyabb, mint a július 26-án meghirdetett felvételi ponthatár, azonban nem zárható ki némi emelkedés. Ponthatárokat várhatóan augusztus 25-én hirdetnek az intézmények.

A teljes eljárás díja 5000 forint, mely az OH irányában banki átutalással, illetve bankkártyás fizetéssel rendezhető. A közlemény rovatban a jelentkező 12 jegyű felvételi azonosítószámát – és csak azt –kell megadni.

Siker esetén a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapjátok meg 2015. szeptember első napjaiban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.