Budapestre vettek fel? Így is megoldhatod a lakhatást

Középiskolai tanulmányaikat idén befejező diákok jelentkezését várja a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyetemi programjának Juniorképzése.

  • Eduline
Pixabay

A budapesti egyetemek nappali tagozatán továbbtanuló érdeklődők augusztus 6-ig pályázhatnak az intézmény iskola mellett végezhető, ingyenes képzésére - áll az MCC közleményében.

A képzésre pályázóknak írásbeli, valamint a Collegium vezetőségéből, nevelőtanáraiból és idősebb diákjaiból álló felvételi bizottság előtt szóbeli vizsgát is tenniük kell.

Ezeket a papírokat kell beszereznetek, ha kollégiumba jelentkeztek

Nemsokára kiderülnek a ponthatárok, és ezzel kezdetét veszi a kollégiumi jelentkezés is. Minden egyetemen meghirdetik az aktuális férőhelyeket, a jelentkezők pedig hozzálátanak a szükséges adatok és iratok beszerzéséhez. Minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, mindenhol más dolgokra adnak pontokat, de a jogosultságot igazoló papírok listája többnyire ugyanolyan.

Akit felvesznek, az bentlakási lehetőséget is kapnak a budai kollégium épületében.

Ahogy az MCC közleménye fogalmaz, az egyéves Juniorképzés célja, hogy a különböző tudásszinttel érkező tanulók ismereteit kiegyenlítse és támogatást nyújtson a Collegium valamennyi lakója számára előírt felsőfokú angol nyelvvizsga megszerzésében
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.