Az ügyvédi kamaránál is kiverte a biztosítékot a jogi keretszámok csökkentése?

Újra a 2012-es keretszámok és az államilag finanszírozott hallgatói helyek elosztásának módosítására szólította fel a...

  • Eduline
Horváth Szabolcs

Újra a 2012-es keretszámok és az államilag finanszírozott hallgatói helyek elosztásának módosítására szólította fel a kormányt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A szervezet Facebook-oldalán megjelentetett közlemény szerint több szakmai szervezet támogatja a jogi képzések keretszámának emelését, Darák Péter, a Kúria elnöke és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is jó lépésnek tartaná a létszámbővítést.

„Az ügyvédi kar érdekelt abban, hogy a jogi karokra felvételt nyert hallgatók a lehető legjobb tanulmányi eredményt elért fiatalok közül kerüljenek ki, ezért nem tartjuk a kiválasztás helyes módjának, ha az egyetemi felvétel az anyagilag jobb háttérrel rendelkezőket részesíti előnyben” - írta a HÖOK-nak címzett levelében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Jog- és Igazgatástudományi Szakmai Szövetsége január elején tette közzé nyilatkozatát, amelyben arra kérte a kormányt, hogy a 2012/2013-as tanévre több állami ösztöndíjas jogász férőhelyet biztosítson.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.