Az erdélyi egyetemek járhatnak jól a megvágott felvételi keretszámokkal

Vonzó lehet a romániai egyetemeken fizetendő hatszáz és ezer euró közötti éves tandíj a magyarországi diákoknak -...

  • MTI
A Babes-Bolyai Tudományegyetem. Egyre több a magyarországi hallgatójuk

Vonzó lehet a romániai egyetemeken fizetendő hatszáz és ezer euró közötti éves tandíj a magyarországi diákoknak - állapítja meg a Krónika című napilap, amely szerint az erdélyi felsőoktatási intézményekben hatszáz és ezer euró közötti az éves tandíj, és sok szakon magyar nyelven is lehet tanulni. 

Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese elmondta, a kolozsvári egyetemen a hétezer helyi magyar diák mellett jelenleg közel 200 magyarországi is tanul, számuk évről évre gyarapszik. A kolozsvári egyetemen ma már hetvenkét alapszakon és huszonnyolc mesterszakon lehet magyar nyelven tanulni.

Beiratkozáskor a magyarországi érettségi bizonyítványt elfogadják, a jelentkező tanulmányi eredményeit pedig átszámítják a romániai rendszer osztályzataira. Noha a felvételi szabályai egységesek, a külföldiek államilag finanszírozott szakokra nem jelentkezhetnek. A tandíj euróban számolva azonban jóval alacsonyabb, mint Magyarországon, és a járulékos költségek is alacsonyabbak.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetőségét egyelőre nem foglalkoztatja annak a kérdése, hogy magyarországi diákokat fogadjanak. Dávid László rektor a Krónikának elmondta, bár minden évben jönnek anyaországi diákok a Sapientiára, arányuk nem számottevő. „Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy elgondolkozzunk az új helyzeten” – vélekedett a rektor, aki szerint az egyetem számára jelen pillanatban a legégetőbb kérdés a parlament asztalán fekvő akkreditációs dosszié ügye. 

Jelenleg csak néhány magyarországi hallgatója van a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE), de a felsőoktatási intézmény vezetősége számít rá, hogy az ősszel kezdődő új tanévben többen jelentkeznek majd – mondta el a Krónikának Horváth Gizella rektorhelyettes. Utalva arra, hogy Magyarországon a közgazdászképzésben csökkent legnagyobb ütemben az államilag finanszírozott helyek száma, megjegyezte, hogy a PKE-n ugyanakkor két közgazdaságtan profilú szak is működik, a menedzsment és a turisztika, ősztől pedig egy új szak, a bank és pénzügy is indul.

 
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.