Az alkotmánybíróságon buktathatják el a kötelező szakmai érettségit

A főfeljelentőként ismert Tényi István az érettségik terén szeretné, ha tiszta víz kerülne a pohárba, hogy alkotmányellenes volt-e a szakmai érettségi vizsgák követelményeinek kései, mindössze decemberi ismertetése.

  • Eduline
Mónus Márton

Mindössze december végén ismerhették meg a tavasszal érettségiző szakgimnáziumba járó diákok, hogy milyen követelmények szerint kötelező számukra szakmai érettségi vizsgát tenni.

A diákok a Civil Közoktatási Platform támogatásával azt követelték a kormánytól, hogy ne kelljen úgy szakmai érettségit tenniük, hogy nem volt meg a rendelkezésre álló idő a felkészülésre - jellemzően két évvel az érettségi előtt nem módosíthatnak a szabályokon, hogy felmenő rendszerben történjen a változtatás.

Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is aggályokat talált az érettségi kapcsán, azonban a kritizált módosításokat tartalmazó kormányrendeletről csak ajánlásokat fogalmazott meg, nem élt az alkotmánybírósági normakontroll lehetőségével.

Tényi István nevét egyre kevesebbeknek kell bemutatni, a kormánypárti kötődésű férfi rendre bejelentést tesz olyan ügyekben, ahol úgy gondolja, hogy a tisztánlátás érdekében szükséges a törvényességi ellenőrzés, adott esetben bírósági eljárás. Ezúttal közérdekű bejelentéssel élt az alapvető jogok biztosánál, Székely Lászlónál, hogy kérjen alkotmányossági kontrollt a vitatott kormányrendeletről. Amennyiben az Alkotmánybíróság záros időn belül megállapítja, hogy jogellenes volt az érettségi szabályok módosítása, akkor nem kell szakmai érettségit tennie több tízezer diáknak májusban.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.