A becslések szerint háromszor több magyar diák jelentkezett idén osztrák egyetemekre, mint egy évvel korábban. A legtöbb felvételiző olyan szakot választott, amelyre itthon – a 2012-es keretszámvágás miatt – nem juthatott volna be. A tandíjmentesség egyre több magyar felvételizőt csábít, de csak biztos német nyelvtudással érdemes nekivágni.
„Nagyjából háromszorosára nőtt a magyar elsőévesek létszáma az osztrák egyetemeken” – mondta az eduline-nak Tóth Kata, a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) elnöke. Bár hivatalos adatok még nincsenek – az osztrák felvételi eljárás a magyarországinál másfél hónappal később zárult le –, az Ausztriában tanuló magyarokat tömörítő szervezet saját bőrén érezte, mennyire megugrott a külföldi továbbtanulás iránt érdeklődők száma a 2012-es keretszámok kihirdetése után. Januárban napi 60-70 e-mailt kaptak magyar érettségizőktől.
A diákok többsége olyan szakokról gyűjtött információt, amelyekre a magyar egyetemek és főiskolák az előző évinél jóval kevesebb állami ösztöndíjas hallgatót vehettek fel. „Sokan érdeklődtek a jogász és közgazdász szakok iránt. Ugyanakkor más szakok is népszerűek, például az orvosi vagy a kommunikáció és publicisztika. Sokan tanulnának nyelveket, nemzetközi kommunikációt, gazdaságot és diplomáciátn is” – mondta Tóth Kata.
Mennek, látnak. Visszajönnek?
2012-ben 32 ezerrel kevesebben jelentkeztek magyarországi egyetemre vagy főiskolára, mint egy évvel korábban - ennek ellenére nem özönlötték el a német, brit és határon túli magyar felsőoktatási intézményeket a diákok. A legtöbben eddig is Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában tanultak tovább, de népszerű célpont Franciaország, Olaszország, Svájc, Dánia és Románia is – derül ki az UNESCO legfrissebb (igaz, 2010-es adatok alapján készített) felméréséből.
Két évvel ezelőtt a német egyetemekre több mint 1800 magyar hallgató járt, valamivel kevesebben választották az osztrák felsőoktatási intézményeket, míg a brit egyetemekre valamivel több mint ezer magyart vettek fel. Az Egyesült Államokban – részben a távolság, részben a magánegyetemek borsos tandíja miatt – egyelőre 600-700 diák tanul.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy tavaszi konferencián azt mondta: a magas megélhetési költségek miatt nem számít arra, hogy jelentősen nőne azoknak a száma, akik külföldi egyetemre mennek tanulni, de azt is hozzátette, hogy ez sem lenne baj, „hiszen változó világban élünk, ahol nagy a mobilitás”. Igaz, ennek ellentmond a hallgatói ösztöndíjszerződések bevezetése, amelyről az Európai Bizottság múlt héten kért további információt a magyar kormánytól, a „röghöz kötés” ugyanis ellentmondhat a munkaerő szabad áramlásának, amely az egyik sarkalatos európai jogelv. Az Európai Bizottság által indított „pilot eljárásról” itt olvashattok, a hallgatói szerződésekről pedig itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Ingyen van, közel van
Az osztrák felsőoktatás vonzereje érthető. Ausztriában ingyenes a felsőoktatás, a hallgatóknak kizárólag a 17 eurós diákszövetségi tagdíjat kell befizetniük a szemeszter elején. Az állami fenntartású egyetemek csak azoktól kérnek tandíjat, akik kicsúsznak a tanulmányi időből, de ez az összeg sem magasabb 200-300 eurónál félévente.
A 2012-es – és várhatóan a 2013-as – felvételi nagy veszteseinek számító gazdasági és jogi képzésre pályázók számára csábító a lehetőség: itthon a legnépszerűbb gazdasági alapszakért szemeszterenként 190-300 ezer forintot kell fizetni, míg Budapesttől 250 kilométerre, a Bécsi Egyetemen négy alapképzés – közgazdaságtan, vállalatgazdaság, nemzetközi vállalatgazdaság és statisztika – közül lehet választani. Tandíjmentesen.
A mindennapi költségek persze magasabbak, mint Magyarországon. Tóth Kata szerint a legtöbb egyetemista havi 600-800 euróból él. Az albérleti díj legalább duplája annak, amennyit a nagyobb magyar egyetemvárosokban kérnek egy kétszobás lakásért, de egy kollégiumi helyért is 200 eurót kell fizetni. A bécsi diákbérlet havonta 46 euró, azaz 13-14 ezer forint – szemben a budapesti 3850 forintos kedvezményes árral. A Magyar Diákok Egyesületének elnöke szerint sokan szülői segítséggel tanulnak külföldön, de az egyetemisták – ha vállalnak munkát – önállóan is el tudják tartani magukat. Rengeteg a részmunkaidős lehetőség van, az órabér 7 és 10 euró közötti.
Bécsben tanulnak a legtöbben
2011-ben összesen 1541 magyar hallgató tanult osztrák egyetemen: 80 százalékuk Bécsben, 15 százalékuk Grazban, 5 százalékuk pedig Salzburgban, Linzben, Innsbruckban és Leobenben él. Aligha meglepő, hogy a magyarok körében a Bécsi Egyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, ahol tavaly 552-en tanultak, ezzel tíz év alatt megduplázódott a magyar diákok száma – és az idei adatokat még nem is összesítették.
A második legkedveltebb egyetem a Wirtschaftuniversitat Wien 270 magyar hallgatóval – ezen az arányon várhatóan az államilag támogatott gazdasági képzés teljes megszüntetése is változtatni fog. A harmadik a Technische Universitat Wien, ahol 176 magyar tanul.
Az osztrák intézményekben nem tartanak felvételi vizsgát, mindenkit felvesznek, akinek van érettségije és legalább egy középfokú nyelvvizsgája németből. A neheze az első félév végén jön: a német mellett szakonként legalább öt-hat tárgyból szerveznek szűrővizsgákat az egyetemek, azok a hallgatók pedig repülnek, akik ezeken nem mennek át. A lemorzsolódás jelentős: a gazdasági képzéseken ilyenkor hullik ki az egyetemisták hatvan-hetven százaléka.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
