„Az idei érettségi majdnem mintaszerű volt, sokkal jobb volt, mint a tavalyi” – mondta az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2017-ben debütált az új követelményrendszer: a korábbi szabályokkal ellentétben a diákoknak a szövegértési feladatsor után már nemcsak egy esszéfeladatot kell megoldaniuk, hanem egy rövidebb érvelést vagy hétköznapi műfajú szöveget, valamint egy műelemzést vagy összehasonlító műelemzést is írniuk kell. „Tavaly voltak aggasztó jelek, amelyek arra utaltak, hogy a korábbinál kevésbé a kompetenciákat mérő, ismert szerzőkre koncentráló, túlságosan irodalomfókuszú irányba megy el a középszintű feladatsor, márpedig ez nem lenne jó” – magyarázza, hozzátéve: a kétszintű érettséginek pont az az egyik célja, hogy a kommunikációs kompetenciát ellenőrizze, az idei feladatsor ennek megfelelő.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.Arató László szerint ez nem az irodalom rovására megy, hiszen a középszintű érettségi második részében a diákoknak műértelmező feladatot kell megoldaniuk, a szóbelin pedig az összes tétel ismert szerző ismert művére vonatkozik, „vagyis a kommunikációközpontúság nem tünteti el az irodalmat”.
Hétfőn a magyarral startol a 2018-as érettségi szezon, több tízezren futnak neki a közép- és emelt szintű vizsgáknak. Nálunk minden információt megtaláltok, folyamatosan beszámolunk a feladatokról, tanárokat és érettségizőket kérdezünk a tesztről, az írásbeli után pedig jövünk a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokkal!
Időigényes feladatokat kaptak a diákok
„A szövegértési feladat alapszövege nagyon világos és izgalmas, jól lehet vele dolgozni. Tényleg érdekes, de nem irodalmi kérdésről szól. A szöveg egy tiszta gondolatmenetű, pontos fogalmazású könyvismertetés, amelyhez sokféle feladat kapcsolódik. Nagyon jó, hogy a távoli bekezdések közötti összefüggéseket is meg kellett keresni, az is jó, hogy szövegalkotással is ellenőrzik a szövegértést” – magyarázza Arató László, aki szerint a szövegértési rész egyetlen nagyobb hibája, hogy a szöveg is hosszabb a kelleténél, és feladatból is sok van.
„Tíz feladat van, de mindegyiknek vannak alfeladatai. Ez azért nagy baj, mert a megoldás 90 percről több mint 60 percet vesz igénybe, vagyis az új elem – az érvelés/gyakorlati szöveg alkotása – megint nem kap elég időt, itt megismétlődik a tavalyi hiba” – teszi hozzá a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint önmagában az is időveszteséget okoz, hogy választani kell az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás közül. „Az érvelés érdekes téma, itt két probléma van. Az egyik, hogy csak az új ünnepek – halloween, nemzetközi nőnap, Valentin-nap – mellett lehet érvelni. A másik, hogy megadták a három ünnep történetének leírását, amely még időigényesebbé teszi a feladatot, hiszen majdnem egy oldalnyi szöveget kell elolvasni” – magyarázza, hozzátéve: „itt van egy kicsi hiba, hogy a feladat azt kéri a diákoktól, fejtsenek ki három-öt érvet a három ünnep mellett, de nem lehet ugyanazokat az érveket felhozni a nőnap és a halloween mellett”.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
"Mindkét feladat kiváló"
„A két műértelmező feladat kiváló, a Balázs Béla-mesenovella nagyon izgalmas, mélylélektani novella, ahol a feladat is igen jó, hiszen azt kell vizsgálni, mennyiben különbözik a népmesétől. Egy mesében általában a szerelmeseknek akadályokat kell leküzdeniük, és a végén egymáséi lesznek, de itt pont fordítva történik” – mondja Arató László, aki szerint a mű lélektanári része, a partnerkapcsolat vizsgálata, a férfi önszeretete, az agresszió fokozódása mind modern tartalom, „jól megragadható kérdések, bár egy-két szempontot ügyesebben, pontosabban kellett volna megfogalmazni”.
A magyartanár szerint az összehasonlító verselemzés - József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című műve - azért nagyon jó, mert sikerült kiválasztani két verset, amelyek valóban hasonlítanak, „mind a két versben arról van szó, hogy a fiatalok lázadnak, örömre törekednek, kiváló szempontokat adtak meg, hiszen hosszasan lehetne sorolni, hogy miben különbözik és miben hasonlít a két vers”.
