A sok felvételiző miatt emelkedhetnek a ponthatárok

A 280-as alsó ponthatár változatlan marad idén is, de a slágerszakok között megugrott a jelentkezések száma, ami sokat számíthat a végelszámolásnál.

  • Eduline
Túry Gergely

Másfél évtizedes algoritmus határozza meg, hogy ki milyen szakra juthat be a felvételi eljárás végén a pontszámai tükrében. Az elektronikus rendszer az elsőhelyes jelentkezéseket figyelembe véve rendezi a hallgatókat a felvételi pontszáma alapján. Az állami és a némileg alacsonyabb költségtérítéses pontszámot ott fogja meghúzni, ami "felülről" legközelebb van az ideálisan felvehető hallgatói létszámhoz.

Például, tavaly 460 pontot kellett elérnie egy ELTE-re jelentkezőnek, ha államilag finanszírozott joghallgató szeretett volna lenni. A rendszer ezt találta az ideális ponthatárnak, ugyanis 459 ponttal már többen kerültek volna be államira, mint ahányat az állam finanszírozhatott volna. A költségtérítéses ponthatár 391 volt, ami megegyezik a legutoljára felvett hallgató pontjaival.

Ezekre a szakokra lesz idén a legnehezebb bekerülni

Így oszlanak meg szakonként a jelentkezések.

Ha valaki nem kerül be első helyen, a rendszer a második helyen megjelölt szaknál vizsgálja, hogy elégséges-e a pontszáma. Ha ez magasabb, mint egy olyan jelentkezőé, aki első helyen jelölte meg a szakot, akkor is megelőzi, hiszen a rendszer a legjobb eredménnyel rendelkező hallgatókkal tölti fel a felsőoktatási intézményeket.

Mivel az első helyen való jelentkezések egyes szakokon jelentős mértékben növekedtek, így magától értetődik, hogy többen szerezhetnek magasabb pontszámot is. Ők néhány pont eltéréssel együttesen képesek megtölteni a rendelkezésre álló helyeket, azaz a legutoljára bejutott hallgató pontszáma is magasabb lehet, mint tavaly. A legnépszerűbb szakokról készített táblázat is mutatja, hogy a jogásznak, gazdálkodás és menedzsmentre, kommunikációra, számvitelre jelentkezőknek kell jobban izgulniuk, ugyanis 5-20 százalékkal is többen jelentkeztek első helyen, mint 2015-ben.

Szak

2016 (jelentkezések)

2015 (jelentkezések-felvettek)

általános orvos 

2924 (össz) | 2287 (első) | 2907 (állami)

2950 | 2249 | 2929 - 1073 (össz) | 1058 (állami)

jogász 

4103 (össz) 3204 (első) 2603 (állami)

3665 | 2839 | 2370 - 2244 (össz) | 237 (állami)

gazdálkodási és menedzsment 

8354 (össz) | 3879 (első) | 5230 (állami)

6842 | 3131 | 3999 - 2295 (össz) | 216 (állami)

kommunikáció és médiatudomány 

2278 (össz) | 1042 (első) | 1473 (állami)

2120 | 957 |1341 - 576 (össz) | 47 (állami)

mérnökinformatikus 

5401 (össz) | 3045 (első) | 4977 (állami)

5154 | 2882 | 4755 - 1962 (össz) | 1758 (állami)

nemzetközi tanulmányok 

1876 (össz) | 866 (első) | 1290 (állami)

1907 | 811 | 1311 - 566 (össz) | 90 (állami)

pénzügy és számvitel 

3605 (össz) | 2101 (első) | 2475 (állami)

3289 | 1845 | 2198 - 1295 (össz) | 162 (állami)

programtervező informatikus

3617 (össz) | 1955 (első) | 3289 (állami)

3185 | 1636 | 2929 - 1200 (össz) | 1032 (állami)

Összes jelentkezés

111162

105646

Az informatikusi és mérnöki ponthatárok általában alacsonyabbak a slágerszakoknál, de ott is kisebb emelkedésre lehet számítani a felvételizők számának mérsékelt emelkedése miatt.

További statisztikákat a Felvi oldalán találtok az idei és a tavalyi jelentkezésekről. Amennyiben a felvételi kapcsolatos további részletes információkra van szükségetek, az Eduline további cikkei között mindent megtaláltok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.