A nap kérdése: milyen mesterszakokon tanulhattok tovább?

Alapszakot végeztetek, de nem tudjátok, milyen mesterképzésre jelentkezhettek a diplomátokkal? El kell-e végeznetek további kurzusokat a felvételhez? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Ponthatárváró buli július 24-én
Fazekas István

Magyar alapszakon végeztem, de a mesterképzésen inkább történelmet szeretnék tanulni. Most, keresztfélévben felvételiznék, jelentkezhetek oda is a diplomámmal?

Igen: azt, hogy egy adott mesterképzésre bekerülhettek-e, az dönti el, az alapszak során elvégeztétek-e a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott minimális kreditszámot. A követelményeket a felvi.hu szakkeresőjében, az egyes szakoknál nézhetitek meg. A történelem esetében 50, a történelem alapképzés ismeretkörébe tartozó kredit elvégzését kell igazolnotok, általában a kurzusok sillabuszának bemutatásával.

Vannak "teljes kreditértékkel beszámítható", "kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető" és "kreditelismeréssel figyelembe vehető" szakok. A történelem mesterszak esetében például teljes kreditértékkel csak a történelem alapképzés számítható be, kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, természettudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési területen szerzett diploma, valamint a gazdaságtudományi képzési terület közgazdasági képzési ág alapképzési szakjai. Kreditelismeréssel figyelembe vehető bármely más szak, feltéve, hogy teljesítettétek a követelményekben meghatározott minimális kreditszámot.

Ha kreditelismeréssel kerültök be, az első két félévben, a tantervi követelményeken felül kell elvégeznetek azokat a kurzusokat, amelyek az alapképzés során kimaradtak. A kreditelismerésről és a mesterszakos pontszámításról itt olvashattok részletesen. A keresztféléves felvételire november 15-ig jelentkezhettek: legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.