Alapszakot végeztetek, de nem tudjátok, milyen mesterképzésre jelentkezhettek a diplomátokkal? El kell-e végeznetek további kurzusokat a felvételhez? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Magyar alapszakon végeztem, de a mesterképzésen inkább történelmet szeretnék tanulni. Most, keresztfélévben felvételiznék, jelentkezhetek oda is a diplomámmal?
Igen: azt, hogy egy adott mesterképzésre bekerülhettek-e, az dönti el, az alapszak során elvégeztétek-e a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott minimális kreditszámot. A követelményeket a felvi.hu szakkeresőjében, az egyes szakoknál nézhetitek meg. A történelem esetében 50, a történelem alapképzés ismeretkörébe tartozó kredit elvégzését kell igazolnotok, általában a kurzusok sillabuszának bemutatásával.
Vannak "teljes kreditértékkel beszámítható", "kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető" és "kreditelismeréssel figyelembe vehető" szakok. A történelem mesterszak esetében például teljes kreditértékkel csak a történelem alapképzés számítható be, kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, természettudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési területen szerzett diploma, valamint a gazdaságtudományi képzési terület közgazdasági képzési ág alapképzési szakjai. Kreditelismeréssel figyelembe vehető bármely más szak, feltéve, hogy teljesítettétek a követelményekben meghatározott minimális kreditszámot.
Ha kreditelismeréssel kerültök be, az első két félévben, a tantervi követelményeken felül kell elvégeznetek azokat a kurzusokat, amelyek az alapképzés során kimaradtak. A kreditelismerésről és a mesterszakos pontszámításról itt olvashattok részletesen. A keresztféléves felvételire november 15-ig jelentkezhettek: legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
