A nap kérdése: mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért?

Milyen eredményt kell elérnetek az emelt szintű érettségin, ha többletpontot szeretnétek kapni a felvételin? Van más feltétel is? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Magyarból és töriből is emelt szintű érettségit teszek: az eredménytől függetlenül megkapom érte a többletpontot a felvételin?

Nem: az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár - de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt szereztek. A másik feltétel az, hogy a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható legyen: a listát itt találjátok.

A kettes ugyanakkor már 25 százaléktól megvan: erről, és az érettségivel kapcsolatos többi fontos tudnivalóról itt olvashattok.

Bizonyos szakokon, például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen kötelező az emelt szintű érettségi, enélkül nem kerülhettek be ezekre a szakokra. Azoknak a szakoknak a listáját, amelyeken kötelező az emelt szintű, itt találjátok.

A 2015-ös felvételi kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

Így húzzák a ponthatárokat

A 41 központi ponthatár

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

A legfontosabb felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb egyetemi-főiskolai kar

Ezekre az egyetemekre és főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb alapszakok önköltsége

Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb mesterszakokért

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.