A nap kérdése: hogyan húzzák a ponthatárokat?

Hogyan húzzák a felvételi ponthatárait? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Wikipedia

Az idén több szakra is beadtam a jelentkezésemet. Azt tudom, hogy a pontszám dönt arról, ki hova kerül be, de mitől függ, hogy melyik szakra vesznek fel?

Azt, hogy milyen pontszámmal lehet bekerülni egy adott képzésre – annak a tizenhat népszerű szaknak a kivételével, amelyen az idén is központi ponthatárt határoztak meg -, az intézmény által meghatározott kapacitás és a jelentkezők száma, illetve pontszáma dönti el. A szakos kapacitás, amelyet a felvi.hu-n, az adott szaknál tudtok megnézni, azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges formára minimum, illetve maximum hány hallgató kerülhet be.

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre. Ha az adott szakon már beteltek a férőhelyek, a többieket a második (harmadik, negyedik, és így tovább) helyen megjelölt képzésre veszik fel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.