A nap kérdése: hány pont jár a felvételin a hátrányos helyzetért?

Kapnak-e többletpontot a felsőoktatási felvételin a hátrányos helyzetű vagy fogyatékossággal élő diákok? Jár-e pont a gyermekgondozásért? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Fazekas István

GYES-en vagyok, a keresztféléves felvételin szeretnék jelentkezni egyetemre. Kaphatok többletpontot?

Igen, esélyegyenlőség jogcímén maximum 40 többletpontot lehet kapni - ennyi adható a hátrányos helyzetért, tartós nevelésbe vételért, árvaságért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért. Hátrányos helyzetű az a jelentkező, akit a - jelentkezéskor - családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző, illetve a gyámhatóság védelembe vett, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, akit ideiglenesen intézetben helyeztek el, illetve aki utógondozói ellátásban részesül.

Árvának minősül az 25 évnél fiatalabb jelentkező, akinek nagykorúsága elérése előtt mindkét szülője, vagy a vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, nem fogadták örökbe, és árvaellátást kap.

A keresztféléves felvételin gyermekgondozásért az kaphat többletpontot, aki 2013. november 15. és 2014. január 23. között ebből a célból fizetés nélküli szabadságon lesz, vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat kap. A felvételi pontszámítás szabályairól az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken itt olvashattok, a mesterszakos szabályokat pedig itt találjátok.

A keresztféléves felvételire november 15-ig jelentkezhettek: legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.