A nap kérdése: érdemes kihagyni a szóbeli érettségit?

Mi történik, ha a rosszul sikerült írásbeli után úgy döntötök, nem mentek el a szóbelire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Szeretnék érdeklődni azzal kapcsolatban, hogy végzős évben is működik-e az a rendszer, hogy elmegyek az emelt szintű érettségi írásbelijére, de ha nem úgy sikerül, ahogy szeretném, nem megyek el a szóbelire és törlődik az írásbeli, tehát mintha el sem mentem volna?

Viszonylag sokan szemezgetnek ezzel a lehetőséggel, mi mégis lebeszélnénk róla titeket. Amennyiben van már egy középszintű érettségitek - tehát ez a mostani emelt szintű egy szintemelő vizsga lenne - akkor ugyan kevesebb a vesztenivalótok, ha azonban az adott tantárgyból még nem érettségiztetek, akkor a szóbeli kihagyása azt is jelentheti, hogy nem kaphattok érettségi bizonyítványt, így nem is felvételizhettek.

Az érettségi szabályai szerint, ha önhibátokon kívül maradtok le az érettségiről (akár az írásbeli, akár a szóbeli részéről), akkor a kihagyott vizsgarészből pótló vizsgát tehettek, ha viszont direkt nem jelentetek meg a szóbelin, és ez egy kötelező tantárgy, amelyből még nincs vizsgaeredményetek, akkor javító vizsgára kell mennetek, különben nem jár az érettségi bizonyítvány. A javító vizsgán az egész érettségit meg kell ismételnetek, nem csak a kihagyott vizsgarészt, ráadásul míg a pótló vizsgát az adott érettségi időszakban is szerveznek, addig javítót csak a következő érettségin. Ha választható tantárgyról van szó, de ez lenne az ötödik érettségi tárgyatok, akkor jövőre ugyanúgy javítanotok kell az eredményt, de ebben az esetben ezt megtehetitek egy másik tantárgyból is. Érettségi bizonyítványt csak akkor kaphattok, ha mind az öt tárgyból leérettségiztetek.

Akkor sem igazán érdemes kihagynotok a szóbelit, ha már van egy középszintű előrehozott érettségitek az adott tárgyból, tehát a bizonyítványotok nem forog kockán. Ha a vártnál rosszabbul sikerül ez az emelt szintű vizsga, akkor a felvételin úgyis az előnyösebb pontszámítási módot fogják alkalmazni, és legalább adtatok magatoknak egy esélyt arra, hogy kellemesen csalódjatok. A következő érettségi időszakban pedig tehettek ismétlő vizsgát. Előrehozott, javító, pótló: milyen érettségire jelentkezhettek?

Egy kis matek: emelt vagy középszint az előnyösebb?

Ha az emelt szintű érettségin eléritek a 60 százalékot, akkor megkapjátok az emelt szintért járó 50 többletpontot. Tehát egy 60 százalékos emelt szintű érettségit duplázva összesen 170 pontot kaptok a felvételin (2x60+50=170). Ugyanennyiért egy 85 százalékos középszintű érettségit kell teljesítenetek (2x85=170). Egy maximális pontszámú középszintű érettségi, amiért 200 pont jár, egy 75 százalékos emelttel (2x75+50=200) egyenértékű. A 75 százalékos emeltet pedig még mindig könnyebb elérni, mint a 100 százalékot középszinten, hiszen egy-két pontot figyelmetlenségből is veszíthettek. Az Eduline-nak nyilatkozó érettségizők ráadásul arról számoltak be, hogy ha már emelteznek, akkor inkább 80-90 százalékos eredményt szoktak elérni, ami mindenképpen jobb, 210-230 pontot jelent a felvételin.

A helyzetet kicsit megvariálhatja, ha idegen nyelvről van szó, és van nyelvvizsgátok is, ilyenkor érdemes külön átszámolni mindkét esetben a pontjaitokat. Felvételi pontszámítás: a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi ér többet?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.