A nap kérdése: érdemes kihagyni a szóbeli érettségit?

Mi történik, ha a rosszul sikerült írásbeli után úgy döntötök, nem mentek el a szóbelire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Szeretnék érdeklődni azzal kapcsolatban, hogy végzős évben is működik-e az a rendszer, hogy elmegyek az emelt szintű érettségi írásbelijére, de ha nem úgy sikerül, ahogy szeretném, nem megyek el a szóbelire és törlődik az írásbeli, tehát mintha el sem mentem volna?

Viszonylag sokan szemezgetnek ezzel a lehetőséggel, mi mégis lebeszélnénk róla titeket. Amennyiben van már egy középszintű érettségitek - tehát ez a mostani emelt szintű egy szintemelő vizsga lenne - akkor ugyan kevesebb a vesztenivalótok, ha azonban az adott tantárgyból még nem érettségiztetek, akkor a szóbeli kihagyása azt is jelentheti, hogy nem kaphattok érettségi bizonyítványt, így nem is felvételizhettek.

Az érettségi szabályai szerint, ha önhibátokon kívül maradtok le az érettségiről (akár az írásbeli, akár a szóbeli részéről), akkor a kihagyott vizsgarészből pótló vizsgát tehettek, ha viszont direkt nem jelentetek meg a szóbelin, és ez egy kötelező tantárgy, amelyből még nincs vizsgaeredményetek, akkor javító vizsgára kell mennetek, különben nem jár az érettségi bizonyítvány. A javító vizsgán az egész érettségit meg kell ismételnetek, nem csak a kihagyott vizsgarészt, ráadásul míg a pótló vizsgát az adott érettségi időszakban is szerveznek, addig javítót csak a következő érettségin. Ha választható tantárgyról van szó, de ez lenne az ötödik érettségi tárgyatok, akkor jövőre ugyanúgy javítanotok kell az eredményt, de ebben az esetben ezt megtehetitek egy másik tantárgyból is. Érettségi bizonyítványt csak akkor kaphattok, ha mind az öt tárgyból leérettségiztetek.

Akkor sem igazán érdemes kihagynotok a szóbelit, ha már van egy középszintű előrehozott érettségitek az adott tárgyból, tehát a bizonyítványotok nem forog kockán. Ha a vártnál rosszabbul sikerül ez az emelt szintű vizsga, akkor a felvételin úgyis az előnyösebb pontszámítási módot fogják alkalmazni, és legalább adtatok magatoknak egy esélyt arra, hogy kellemesen csalódjatok. A következő érettségi időszakban pedig tehettek ismétlő vizsgát. Előrehozott, javító, pótló: milyen érettségire jelentkezhettek?

Egy kis matek: emelt vagy középszint az előnyösebb?

Ha az emelt szintű érettségin eléritek a 60 százalékot, akkor megkapjátok az emelt szintért járó 50 többletpontot. Tehát egy 60 százalékos emelt szintű érettségit duplázva összesen 170 pontot kaptok a felvételin (2x60+50=170). Ugyanennyiért egy 85 százalékos középszintű érettségit kell teljesítenetek (2x85=170). Egy maximális pontszámú középszintű érettségi, amiért 200 pont jár, egy 75 százalékos emelttel (2x75+50=200) egyenértékű. A 75 százalékos emeltet pedig még mindig könnyebb elérni, mint a 100 százalékot középszinten, hiszen egy-két pontot figyelmetlenségből is veszíthettek. Az Eduline-nak nyilatkozó érettségizők ráadásul arról számoltak be, hogy ha már emelteznek, akkor inkább 80-90 százalékos eredményt szoktak elérni, ami mindenképpen jobb, 210-230 pontot jelent a felvételin.

A helyzetet kicsit megvariálhatja, ha idegen nyelvről van szó, és van nyelvvizsgátok is, ilyenkor érdemes külön átszámolni mindkét esetben a pontjaitokat. Felvételi pontszámítás: a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi ér többet?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.