A nap kérdése: érdemes kihagyni a szóbeli érettségit?

Mi történik, ha a rosszul sikerült írásbeli után úgy döntötök, nem mentek el a szóbelire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Szeretnék érdeklődni azzal kapcsolatban, hogy végzős évben is működik-e az a rendszer, hogy elmegyek az emelt szintű érettségi írásbelijére, de ha nem úgy sikerül, ahogy szeretném, nem megyek el a szóbelire és törlődik az írásbeli, tehát mintha el sem mentem volna?

Viszonylag sokan szemezgetnek ezzel a lehetőséggel, mi mégis lebeszélnénk róla titeket. Amennyiben van már egy középszintű érettségitek - tehát ez a mostani emelt szintű egy szintemelő vizsga lenne - akkor ugyan kevesebb a vesztenivalótok, ha azonban az adott tantárgyból még nem érettségiztetek, akkor a szóbeli kihagyása azt is jelentheti, hogy nem kaphattok érettségi bizonyítványt, így nem is felvételizhettek.

Az érettségi szabályai szerint, ha önhibátokon kívül maradtok le az érettségiről (akár az írásbeli, akár a szóbeli részéről), akkor a kihagyott vizsgarészből pótló vizsgát tehettek, ha viszont direkt nem jelentetek meg a szóbelin, és ez egy kötelező tantárgy, amelyből még nincs vizsgaeredményetek, akkor javító vizsgára kell mennetek, különben nem jár az érettségi bizonyítvány. A javító vizsgán az egész érettségit meg kell ismételnetek, nem csak a kihagyott vizsgarészt, ráadásul míg a pótló vizsgát az adott érettségi időszakban is szerveznek, addig javítót csak a következő érettségin. Ha választható tantárgyról van szó, de ez lenne az ötödik érettségi tárgyatok, akkor jövőre ugyanúgy javítanotok kell az eredményt, de ebben az esetben ezt megtehetitek egy másik tantárgyból is. Érettségi bizonyítványt csak akkor kaphattok, ha mind az öt tárgyból leérettségiztetek.

Akkor sem igazán érdemes kihagynotok a szóbelit, ha már van egy középszintű előrehozott érettségitek az adott tárgyból, tehát a bizonyítványotok nem forog kockán. Ha a vártnál rosszabbul sikerül ez az emelt szintű vizsga, akkor a felvételin úgyis az előnyösebb pontszámítási módot fogják alkalmazni, és legalább adtatok magatoknak egy esélyt arra, hogy kellemesen csalódjatok. A következő érettségi időszakban pedig tehettek ismétlő vizsgát. Előrehozott, javító, pótló: milyen érettségire jelentkezhettek?

Egy kis matek: emelt vagy középszint az előnyösebb?

Ha az emelt szintű érettségin eléritek a 60 százalékot, akkor megkapjátok az emelt szintért járó 50 többletpontot. Tehát egy 60 százalékos emelt szintű érettségit duplázva összesen 170 pontot kaptok a felvételin (2x60+50=170). Ugyanennyiért egy 85 százalékos középszintű érettségit kell teljesítenetek (2x85=170). Egy maximális pontszámú középszintű érettségi, amiért 200 pont jár, egy 75 százalékos emelttel (2x75+50=200) egyenértékű. A 75 százalékos emeltet pedig még mindig könnyebb elérni, mint a 100 százalékot középszinten, hiszen egy-két pontot figyelmetlenségből is veszíthettek. Az Eduline-nak nyilatkozó érettségizők ráadásul arról számoltak be, hogy ha már emelteznek, akkor inkább 80-90 százalékos eredményt szoktak elérni, ami mindenképpen jobb, 210-230 pontot jelent a felvételin.

A helyzetet kicsit megvariálhatja, ha idegen nyelvről van szó, és van nyelvvizsgátok is, ilyenkor érdemes külön átszámolni mindkét esetben a pontjaitokat. Felvételi pontszámítás: a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi ér többet?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.