Ponthatáremelés a felvételin: a Miskolci Egyetemen sem örülnek az ötletnek

Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már...

  • Eduline
Felvételizők júliusban, a ponthatárhúzás napján. Kellemetlen meglepetés vár a 2014-es felvételizőkre?
MTI / Sóki Tamás

Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már módosították a felvételi rendeletet, elképzelhető, hogy mégsem húsz, hanem rögtön hatvan ponttal emelkedik az a küszöb, amely alatt senki nem juthat be alap- vagy osztatlan képzésre. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak múlt héten azt mondta: elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. Hány diák szorulhat ki a felsőoktatásból a ponthatáremelés miatt? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

"Korábban az volt a szakminisztérium terve, hogy a minőségi felsőoktatás érdekében fokozatosan emelik a minimumponthatár, évenként 20-20 ponttal" – mondta az Észak-Magyarországnak Fekete Sándor, a Miskolci Egyetem tanulmányi szakreferense. "A jobb megoldás ez lenne, hiszen így a jelentkezőknek maradna idejük a felkészülésre. Ha valóban ilyen gyorsan emelnek, akkor az egyetemre készülők már nem tudnak sikeresen felkészülni az emelt szintű érettségire vagy a nyelvvizsgára, de nem marad idő egy-egy érettségi megismétlésére sem a több pont érdekében" - tette hozzá.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.