Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már...
Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már módosították a felvételi rendeletet, elképzelhető, hogy mégsem húsz, hanem rögtön hatvan ponttal emelkedik az a küszöb, amely alatt senki nem juthat be alap- vagy osztatlan képzésre. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak múlt héten azt mondta: elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. Hány diák szorulhat ki a felsőoktatásból a ponthatáremelés miatt? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
"Korábban az volt a szakminisztérium terve, hogy a minőségi felsőoktatás érdekében fokozatosan emelik a minimumponthatár, évenként 20-20 ponttal" – mondta az Észak-Magyarországnak Fekete Sándor, a Miskolci Egyetem tanulmányi szakreferense. "A jobb megoldás ez lenne, hiszen így a jelentkezőknek maradna idejük a felkészülésre. Ha valóban ilyen gyorsan emelnek, akkor az egyetemre készülők már nem tudnak sikeresen felkészülni az emelt szintű érettségire vagy a nyelvvizsgára, de nem marad idő egy-egy érettségi megismétlésére sem a több pont érdekében" - tette hozzá.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
