Őszi érettségi 2025: így pontozzák a magyar nyelv és irodalom szóbelit

A napokban tartják az őszi érettségi szóbeli vizsgáit, ezért összegyűjtöttük, hogy pontosan mire és mennyi pontot kaphattok a magyar nyelv és irodalom szóbelin.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az írásbelik után az idei őszi érettségi november 6. és 10. között több mint 14.300 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik. A középszintű szóbeliket pedig november 17. és 21. között tartják.

Az OH részletes vizsgakövetelményének leírása szerint az érettségizők a szóbeli vizsgára:

  • középszinten 15 percet,
  • emelt szinten pedig 20 percet kapnak,

melyből mindkét esetben maximum 50-50 pontot szerezhetnek.

A vizsga szintjétől függetlenül a szóbeli egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll.

A vizsgateljesítmény értékelése az értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Így tudtok fellebbezni, ha hibát találtok az írásbeli érettségi javításában

Értékelési kritériumok

Tartalmi minőséget az alábbi kritériumok alapján pontozzák:

  • Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
  • Tárgyi tudás
  • Szövegismeret, szövegértés
  • Feladatmegoldó képesség
  • Gondolatgazdagság
  • Önálló vélemény
  • A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség pedig ezek alapján:

  • Rendszerezés, lényegkiemelés
  • Logikus gondolatmenet
  • Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
  • Megfelelő szókincs, szóhasználat
  • Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt maximum 50 pont szerezhettek. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 15 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 10 pont adható.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.