Őszi érettségi 2025 - minden, amit tudnotok kell a vizsgákról

Az őszi érettségi időszak hamarosan kezdetét veszi, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat: mikor lesznek az írásbelik és szóbelik, kik vizsgázhatnak, mennyibe kerülnek a vizsgák, és milyen szabályok érvényesek az értékelésre.

A 2025-ös őszi érettségi október 10-én indul az írásbeli vizsgákkal, amelyek egészen október 27-éig tartanak. Ezt követik majd a szóbelik: középszinten november 6-10. között, az emelt szintű vizsgák pedig november 17-21. között lesznek.

Fontos kiemelni, hogy a szóbelik pontos időpontjai intézményenként eltérhetnek, ezért mindig az adott iskolában érdemes érdeklődni. Az írásbelik részletes beosztását az Oktatási Hivatal honlapján találjátok meg.

Az írásbelik pontos vizsgabeosztását itt nézhetitek meg

Kik jelentkezhetnek az őszi érettségire?

Az őszi vizsgaidőszak számos lehetőséget kínál: rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgát is tehettek. Ez különösen hasznos azoknak, akik tavasszal nem tudtak vizsgázni egy tárgyból, vagy nem sikerült elérniük a kívánt jegyet, esetleg most szeretnének középszint helyett emelt szintet tenni.

Azok számára, akik még nem végzős diákok, lehetőségük van előrehozott érettségit tenni. Ezt azonban csak a digitális kultúra (régi nevén: informatika) tárgyból, illetve idegen nyelvekből tehetitek meg.

Előrehozottan érettségiznék, kiváltható nyelvvizsgával az osztályozóvizsga?

Amennyiben a vizsgátok sikerül, úgy értelemszerűen az adott tárgyat a következő évben már nem lesz kötelező tanulnotok. Abban az esetben, ha az előrehozott érettségitek sikertelen lesz, akkor javító- vagy pótló vizsgára leghamarabb csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhettek.

Mennyibe kerül a vizsga?

Az érettségi vizsga - függetlenül az iskola fenntartójától - térítésmentes mindaddig, amíg

  • van tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyotok,
  • az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti jogviszonyban (például előrehozott érettségi esetén) sikertelen lett a vizsgátok, és most javító- vagy pótló érettségit tennétek, vagy
  • szakgimnáziumban tanultok és már rendelkeztek érettségi vizsgával, de egy szakmai tárgyból javító- vagy pótlóvizsgát tennétek.

Minden más esetben mélyen a zsebetekbe kell nyúlnotok, hiszen az érettségi vizsga ára középszintű vizsga esetén a minimálbér 15, emelt szintű vizsga esetén pedig a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg.

A vizsgadíj összege 2025-ben:

  • középszintű vizsga díja: 44 000 Ft/vizsgatárgy
  • emelt szintű vizsga díja: 73 000 Ft/vizsgatárgy

Hol lehet vizsgázni?

Azok a jelentkezők, akik nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, és jelenleg is tanulói jogviszonyban állnak középiskolával vagy szakképző intézménnyel, csak abban az intézményben vizsgázhatnak, ahol a jogviszonyuk fennáll – vagy ha az adott iskola nem szervez vizsgát, a kijelölt intézményben.

A kormányhivatalban azok jelentkezhetnek érettségire, akik már megszerezték az érettségi bizonyítványukat, de már nem állnak tanulói jogviszonyban középiskolával. Ugyanígy ott adhatják le a jelentkezésüket azok is, akik még nem szereztek érettségit, de már nem járnak középiskolába, vagy külföldi – illetve külföldi rendszerű – középiskola utolsó évfolyamán tanulnak.

Idén összesen 201 oktatási intézmény biztosít helyet az őszi érettségikhez; ezek listáját szintén az Oktatási Hivatal oldalán találjátok.

Osztályozás és ponthatárok

A középszintű érettségin a jeleshez továbbra is legalább 80%-ot kell elérni, míg az elégségeshez minimum 25% szükséges – azzal a feltétellel, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgán is meglegyen külön-külön a legalább 12–12%.

Középszintű érettségi
80-100%Jeles (5)
60-79%Jó (4)
40-59%Közepes (3)
25-39%Elégséges (2)
0-24%Elégtelen (1)

Emelt szinten ugyanez a szabály érvényes a kettes megszerzésére (25% összesen, és vizsgarészenként minimum 12%), az ötöshöz viszont már elég a pontok 60%-át megszerezni.

Emelt szintű érettségi
60-100%Jeles (5)
47-59%Jó (4)
33-46%Közepes (3)
25-32%Elégséges (2)
0-24%Elégtelen (1)

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.