Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az őszi érettségi időszak hamarosan kezdetét veszi, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat: mikor lesznek az írásbelik és szóbelik, kik vizsgázhatnak, mennyibe kerülnek a vizsgák, és milyen szabályok érvényesek az értékelésre.
A 2025-ös őszi érettségi október 10-én indul az írásbeli vizsgákkal, amelyek egészen október 27-éig tartanak. Ezt követik majd a szóbelik: középszinten november 6-10. között, az emelt szintű vizsgák pedig november 17-21. között lesznek.
Fontos kiemelni, hogy a szóbelik pontos időpontjai intézményenként eltérhetnek, ezért mindig az adott iskolában érdemes érdeklődni. Az írásbelik részletes beosztását az Oktatási Hivatal honlapján találjátok meg.
Az írásbelik pontos vizsgabeosztását itt nézhetitek meg
Kik jelentkezhetnek az őszi érettségire?
Az őszi vizsgaidőszak számos lehetőséget kínál: rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgát is tehettek. Ez különösen hasznos azoknak, akik tavasszal nem tudtak vizsgázni egy tárgyból, vagy nem sikerült elérniük a kívánt jegyet, esetleg most szeretnének középszint helyett emelt szintet tenni.
Azok számára, akik még nem végzős diákok, lehetőségük van előrehozott érettségit tenni. Ezt azonban csak a digitális kultúra (régi nevén: informatika) tárgyból, illetve idegen nyelvekből tehetitek meg.
Előrehozottan érettségiznék, kiváltható nyelvvizsgával az osztályozóvizsga?
Amennyiben a vizsgátok sikerül, úgy értelemszerűen az adott tárgyat a következő évben már nem lesz kötelező tanulnotok. Abban az esetben, ha az előrehozott érettségitek sikertelen lesz, akkor javító- vagy pótló vizsgára leghamarabb csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhettek.
Mennyibe kerül a vizsga?
Az érettségi vizsga - függetlenül az iskola fenntartójától - térítésmentes mindaddig, amíg
Minden más esetben mélyen a zsebetekbe kell nyúlnotok, hiszen az érettségi vizsga ára középszintű vizsga esetén a minimálbér 15, emelt szintű vizsga esetén pedig a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg.
A vizsgadíj összege 2025-ben:
Hol lehet vizsgázni?
Azok a jelentkezők, akik nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, és jelenleg is tanulói jogviszonyban állnak középiskolával vagy szakképző intézménnyel, csak abban az intézményben vizsgázhatnak, ahol a jogviszonyuk fennáll – vagy ha az adott iskola nem szervez vizsgát, a kijelölt intézményben.
A kormányhivatalban azok jelentkezhetnek érettségire, akik már megszerezték az érettségi bizonyítványukat, de már nem állnak tanulói jogviszonyban középiskolával. Ugyanígy ott adhatják le a jelentkezésüket azok is, akik még nem szereztek érettségit, de már nem járnak középiskolába, vagy külföldi – illetve külföldi rendszerű – középiskola utolsó évfolyamán tanulnak.
Idén összesen 201 oktatási intézmény biztosít helyet az őszi érettségikhez; ezek listáját szintén az Oktatási Hivatal oldalán találjátok.
Osztályozás és ponthatárok
A középszintű érettségin a jeleshez továbbra is legalább 80%-ot kell elérni, míg az elégségeshez minimum 25% szükséges – azzal a feltétellel, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgán is meglegyen külön-külön a legalább 12–12%.
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | Jeles (5) |
| 60-79% | Jó (4) |
| 40-59% | Közepes (3) |
| 25-39% | Elégséges (2) |
| 0-24% | Elégtelen (1) |
Emelt szinten ugyanez a szabály érvényes a kettes megszerzésére (25% összesen, és vizsgarészenként minimum 12%), az ötöshöz viszont már elég a pontok 60%-át megszerezni.
| Emelt szintű érettségi | |
| 60-100% | Jeles (5) |
| 47-59% | Jó (4) |
| 33-46% | Közepes (3) |
| 25-32% | Elégséges (2) |
| 0-24% | Elégtelen (1) |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.