Felvételi 2025: ezekre az alapszakokra csak 500 ponttal lehetett bejutni

Több olyan alapszak is volt az idei felvételin, ahova csak a maximális 500 ponttal lehetett bekerülni.

A július 23-i ponthatárok kihirdetése után megnéztük, hogy az egyetemeken melyik szakokra lehetett csak és kizárólag a maximális, 500 ponttal bejutni.

Ponthatárok 2025

A lista a következőképpen alakult:

  • DE-ÁJK (levelező, állami ösztöndíjas): igazságügyi igazgatási
  • DUE   (levelező, állami ösztöndíjas):   gazdálkodási és menedzsment
  • GFE-GK   (levelező, állami ösztöndíjas):   pénzügy és számvitel (Szeged)
  • KJE-GTK   (levelező, állami ösztöndíjas):   emberi erőforrások (Székesfehérvár)
  • MATE     (levelező, önköltséges):  gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • ME-BTK (nappali, önköltséges): nemzetközi tanulmányok
  • THE   (nappali, önköltséges):  gazdálkodási és menedzsment

Érdekes, hogy egy kivétellel kisebb, vidéki egyetemen húztak ennyire magas pontot, és azt is fontos kiemelni, hogy a hét szak közül öt levelező. Feltehetően levelezőre azok jelentkeztek, akiknek már van végzettségük és jelenleg is valahol dolgoznak.

Ha már valakinek van diplomája, akkor a pontjait számolhatják az okleveléből is. Például egy jeles felsőfokú oklevél a jelenlegi pontszámításban 400 pontot ér, ha valakinek emellett még van nyelvvizsgája, akkor viszonylag egyszerűen meg tudja szerezni az 500 pontot.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.