Megvannak az idei érettségi eredmények, az átlag majdnem eléri a négyest

Középszinten például matekból, angolból és németből javítottak.

Az Oktatási Hivatal közzétette az idei tavaszi időszak érettségi statisztikáit, ebből kiderült, hogy a legutóbbi vizsgaidőszakban összesen

  • 225 843 rendes
  • 139 831 előrehozott
  • 15 733 szintemelő érettségit tettek le a diákok.

Az ismétlő, kiegészítő, javító és pótló vizsgák száma együttesen 8 647 volt.

Az összes vizsga jegyátlaga elérte a 3,9-et. Középszinten a kiemelt tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, kémia, biológia) esetében az eredmények csak minimálisan tértek el az elmúlt öt év átlagától. Matematikából, angolból és németből azonban jelentős javulás volt tapasztalható.

Emelt szinten magyarból, matematikából és biológiából az eredmények szintén csak kis mértékben változtak az elmúlt évek átlagához képest. Történelemből, angolból, németből, fizikából és kémiából viszont az öt év átlaga fölötti eredményeket értek el a vizsgázók.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.