Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha önhibátokon kívül valami balul sült el.
Szerda délutánig bezárólag a felvételizők mintegy egynegyede jelezte az Eduline nem reprezentatív felmérésén, hogy elszámolták a pontjait a felsőoktatási felvételiben, de a budapesti Pont Ott Partin is találkoztunk olyanokkal, akiknek nem zajlott zökkenőmentesen a pontszámítás, és csalódott olvasói levelek tucatjai is özönlenek szerkesztőségünk postaládájába.
Egy felvételiző diák édesanyja például ma reggel azt írta; a lánya első helyen a BGE gazdálkodási és menedzsment angol nyelvű alapképzését jelölte meg, a felvételi során azonban több problémát is észleltek.
"A feltöltés során hiba történt, amiről a Felvi nem értesítette. Július 14-en jelent meg az oldalon, hogy az oklevél második oldala nem látható, így a pont a szakmai vizsgája miatt nem számítható. Teljesen más pontjai lettek, mint amit a kalkulátor kiírt. (De láttuk, hogy sokaknak) Még így is elég pontja lenne az önköltséges szakra, mégsem oda kapta az sms-t, hanem csak a harmadik helyen jelölt szakra. Barátnőm fiánál ugyanez a helyzet. Elég pontja van az első helyen jelölt szakra, mégis a negyedik helyre sorolták" - részletezi a szerkesztőségünknek küldött levelében arról érdeklődve, hol, hogyan kaphat segítséget.
Jogorvoslattal élhettek
Amennyiben úgy gondoljátok, saját hibátokon kívül nem kerültetek be az általatok megjelölt képzésre, jogorvoslatot indíthattok, az Oktatási Hivatal ugyanis a besorolási határozat közlését követő tizenöt napon belül a besorolási döntést módosíthatja, ha "a felsőoktatási intézmény vagy a jelentkező jelzése alapján olyan eljárási vagy számítási hiba jut a tudomására, amely kihatott a döntés érdemére."
Erről először is egy levelet kell írnotok az [email protected] e-mail címre, részletezve benne az álláspontotokat a pontszámítással kapcsolatban, pontosan megjelölve a vélelmezett hiba okát (pontszámítás, adminisztrációs vagy feldolgozás).
"Az általános, konkrétumokat nélkülöző panaszokat (pl. „véleményem szerint kevesebb pontom van a kelleténél”) a konkrétumok megadásáig a Hivatal nem kezeli hibajelzésként" - jegyik meg ezzel kapcsolatban a felvételi tájékoztatóban.
A Hivatal az érdemi és a fentebb részletezett indoklással beérkezett jelzést megvizsgálja és amennyiben az indokolt, a besorolási döntést módosíthatja. A vizsgálat eredményéről jelentkező válaszlevélben értesítést kap, akkor is, ha a besorolási döntés módosítására nincs lehetőség, mert nem történt jogszabálysértés.
Ha az egyetem hibázott
Amennyiben az egyetem hibázott, és ezt észre is veszik, az is lehet, hogy maga a felsőoktatási intézmény kezdeményez jogorvoslatot. A felvételi tájékoztatóban ezzel kapcsolatban az szerepel, hogy az Oktatási Hivatal a felvételi döntést szintén módosíthatja abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény önellenőrzése során hibát észlel, azt jelzi a Hivatalnak, és a hibáról értesíti az érintett jelentkezőt is.
"Ha ilyen értesítést kap, az azt jelenti, hogy nem feltétlenül szükséges keresetlevelet benyújtania: a besorolási határozatot a Hivatal módosítja, amelyet az E-felvételi felületén tesz elérhetővé, s erről külön e-mailben is tájékoztatást küld" - írják.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
