449 pont a gépészmérnökin, és 424 az építészmérnökin - ezek voltak a legmagasabb ponthatárok a műszaki alapképzéseken

Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gépészmérnöki képzések közül a Miskolci Egyetemen 449 pontot kellett szerezni a sikeres felvételihez, míg a Neumann János Egyetemen elég volt 203 pont is.

Az idei felvételin több mint 13 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést. A legtöbben a gépészmérnök képzésre szerettek volna bejutni, amelyre összesen 2635 első helyes jelentkezés futott be.

Ponthatárok 2025

Mutatjuk, hogy egyes egyetemeken milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos mérnöki képzéseken:

1. gépészmérnöki: 2635 elsőhelyes jelentkező

  • BME-GPK: 340
  • DE-MK: 276
  • ME-GÉIK: 282
  • NYE: 282

legmagasabb ponthatár: ME-GÉIK (angol nyelven): 449

legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 203

 

2. villamosmérnöki: 1782 elsőhelyes jelentkező

  • OE-AMK: 282
  • PTE-MIK: 366
  • SZTE-TTIK: 352
  • BME-VIK: 358

legmagasabb ponthatár: OE- KVK: 380

legalacsonyabb ponthatár: DE-TTK: 240

 

3. építészmérnöki: 1223 elsőhelyes jelentkező

  • OE-YBL: 397
  • PTE-MIK:387
  • SZE-ÉÉKK:399

legmagasabb ponthatár: BME-ÉPK: 424

legalacsonyabb ponthatár: DE-MK: 310

 

4. járműmérnöki: 1161 elsőhelyes jelentkező

  • DE-MK: 283
  • ME-GÉIK: 285
  • NYE: 260
  • BME-KJK: 338

legmagasabb ponthatár: SZE-AHJK: 356

legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 259

 

5. mechatronikai mérnöki: 942 elsőhelyes jelentkező

  • DE-MK: 320
  • ME-GÉIK: 318
  • OE-BGK: 386

legmagasabb ponthatár: BME-GPK: 394

legalacsonyabb ponthatár: PE-MK: 241

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.