449 pont a gépészmérnökin, és 424 az építészmérnökin - ezek voltak a legmagasabb ponthatárok a műszaki alapképzéseken

Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gépészmérnöki képzések közül a Miskolci Egyetemen 449 pontot kellett szerezni a sikeres felvételihez, míg a Neumann János Egyetemen elég volt 203 pont is.

Az idei felvételin több mint 13 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést. A legtöbben a gépészmérnök képzésre szerettek volna bejutni, amelyre összesen 2635 első helyes jelentkezés futott be.

Mutatjuk, hogy egyes egyetemeken milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos mérnöki képzéseken:

1. gépészmérnöki: 2635 elsőhelyes jelentkező

  • BME-GPK: 340
  • DE-MK: 276
  • ME-GÉIK: 282
  • NYE: 282

legmagasabb ponthatár: ME-GÉIK (angol nyelven): 449

legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 203

 

2. villamosmérnöki: 1782 elsőhelyes jelentkező

  • OE-AMK: 282
  • PTE-MIK: 366
  • SZTE-TTIK: 352
  • BME-VIK: 358

legmagasabb ponthatár: OE- KVK: 380

legalacsonyabb ponthatár: DE-TTK: 240

 

3. építészmérnöki: 1223 elsőhelyes jelentkező

  • OE-YBL: 397
  • PTE-MIK:387
  • SZE-ÉÉKK:399

legmagasabb ponthatár: BME-ÉPK: 424

legalacsonyabb ponthatár: DE-MK: 310

 

4. járműmérnöki: 1161 elsőhelyes jelentkező

  • DE-MK: 283
  • ME-GÉIK: 285
  • NYE: 260
  • BME-KJK: 338

legmagasabb ponthatár: SZE-AHJK: 356

legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 259

 

5. mechatronikai mérnöki: 942 elsőhelyes jelentkező

  • DE-MK: 320
  • ME-GÉIK: 318
  • OE-BGK: 386

legmagasabb ponthatár: BME-GPK: 394

legalacsonyabb ponthatár: PE-MK: 241

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.