Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gépészmérnöki képzések közül a Miskolci Egyetemen 449 pontot kellett szerezni a sikeres felvételihez, míg a Neumann János Egyetemen elég volt 203 pont is.
Az idei felvételin több mint 13 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést. A legtöbben a gépészmérnök képzésre szerettek volna bejutni, amelyre összesen 2635 első helyes jelentkezés futott be.
Mutatjuk, hogy egyes egyetemeken milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos mérnöki képzéseken:
1. gépészmérnöki: 2635 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: ME-GÉIK (angol nyelven): 449
legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 203
2. villamosmérnöki: 1782 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: OE- KVK: 380
legalacsonyabb ponthatár: DE-TTK: 240
3. építészmérnöki: 1223 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: BME-ÉPK: 424
legalacsonyabb ponthatár: DE-MK: 310
4. járműmérnöki: 1161 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: SZE-AHJK: 356
legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 259
5. mechatronikai mérnöki: 942 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: BME-GPK: 394
legalacsonyabb ponthatár: PE-MK: 241
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
