400 felett vagy 300 alatt: ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb bölcsészképzéseken

Pszichológián 414 volt a legalacsonyabb ponthatár, míg történelem szakra akár 246 ponttal is be lehetett kerülni. Mutatjuk, melyek voltak a legmagasabb és legalacsonyabb ponthatárok az egyes bölcsészképzéseken.

Idén is a gazdasági szakok taroltak a legnagyobbat a felsőoktatási felvételin, de sok jelentkező szeretett volna bekerülni bölcsészképzésre is. Több mint 9000 felvételiző jelölt meg első helyen valamilyen bölcsészképzést.

Ponthatárok 2025

A legnépszerűbb nappali tagozatos és állami ösztöndíjas bölcsész szakok ponthatárai 2025-ben:

pszichológia:

  • DE-BTK: 449
  • KRE: 447
  • ELTE: 457

legmagasabb ponthatár: PPKE-BTK: 474

legalacsonyabb ponthatár: EKKE-PK: 414

 

anglisztika:

  • ME-BTK: 372
  • PTE-BTK: 316
  • SZTE-BTK: 355

legmagasabb ponthatár: DE-BTK: 374

legalacsonyabb ponthatár: KRE-BTK: 310

 

közösségszervezés:

  • BGE-KVIK: 352
  • DE-BTK: 342
  • EKKE-PK: 290

legmagasabb ponthatár: KJE-UKK: 367

legalacsonyabb ponthatár: Milton: 286

 

szabad bölcsészet:

  • ELTE-BTK: 357
  • PPKE-BTK: 284
  • SZTE: 338

legmagasabb ponthatár: PTE-BTK: 359

legalacsonyabb ponthatár: KRE-BTK: 283

 

történelem:

  • EKKE-BMK: 296
  • PPKE-BTK: 293
  • SZTE-BTK: 338

legmagasabb ponthatár: PTE-BTK: 372

legalacsonyabb ponthatár: DE-BTK: 246

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.