400 felett vagy 300 alatt: ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb bölcsészképzéseken

Pszichológián 414 volt a legalacsonyabb ponthatár, míg történelem szakra akár 246 ponttal is be lehetett kerülni. Mutatjuk, melyek voltak a legmagasabb és legalacsonyabb ponthatárok az egyes bölcsészképzéseken.

Idén is a gazdasági szakok taroltak a legnagyobbat a felsőoktatási felvételin, de sok jelentkező szeretett volna bekerülni bölcsészképzésre is. Több mint 9000 felvételiző jelölt meg első helyen valamilyen bölcsészképzést.

Ponthatárok 2025

A legnépszerűbb nappali tagozatos és állami ösztöndíjas bölcsész szakok ponthatárai 2025-ben:

pszichológia:

  • DE-BTK: 449
  • KRE: 447
  • ELTE: 457

legmagasabb ponthatár: PPKE-BTK: 474

legalacsonyabb ponthatár: EKKE-PK: 414

 

anglisztika:

  • ME-BTK: 372
  • PTE-BTK: 316
  • SZTE-BTK: 355

legmagasabb ponthatár: DE-BTK: 374

legalacsonyabb ponthatár: KRE-BTK: 310

 

közösségszervezés:

  • BGE-KVIK: 352
  • DE-BTK: 342
  • EKKE-PK: 290

legmagasabb ponthatár: KJE-UKK: 367

legalacsonyabb ponthatár: Milton: 286

 

szabad bölcsészet:

  • ELTE-BTK: 357
  • PPKE-BTK: 284
  • SZTE: 338

legmagasabb ponthatár: PTE-BTK: 359

legalacsonyabb ponthatár: KRE-BTK: 283

 

történelem:

  • EKKE-BMK: 296
  • PPKE-BTK: 293
  • SZTE-BTK: 338

legmagasabb ponthatár: PTE-BTK: 372

legalacsonyabb ponthatár: DE-BTK: 246

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.