400 felett vagy 300 alatt: ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb bölcsészképzéseken

Pszichológián 414 volt a legalacsonyabb ponthatár, míg történelem szakra akár 246 ponttal is be lehetett kerülni. Mutatjuk, melyek voltak a legmagasabb és legalacsonyabb ponthatárok az egyes bölcsészképzéseken.

Idén is a gazdasági szakok taroltak a legnagyobbat a felsőoktatási felvételin, de sok jelentkező szeretett volna bekerülni bölcsészképzésre is. Több mint 9000 felvételiző jelölt meg első helyen valamilyen bölcsészképzést.

Ponthatárok 2025

A legnépszerűbb nappali tagozatos és állami ösztöndíjas bölcsész szakok ponthatárai 2025-ben:

pszichológia:

  • DE-BTK: 449
  • KRE: 447
  • ELTE: 457

legmagasabb ponthatár: PPKE-BTK: 474

legalacsonyabb ponthatár: EKKE-PK: 414

 

anglisztika:

  • ME-BTK: 372
  • PTE-BTK: 316
  • SZTE-BTK: 355

legmagasabb ponthatár: DE-BTK: 374

legalacsonyabb ponthatár: KRE-BTK: 310

 

közösségszervezés:

  • BGE-KVIK: 352
  • DE-BTK: 342
  • EKKE-PK: 290

legmagasabb ponthatár: KJE-UKK: 367

legalacsonyabb ponthatár: Milton: 286

 

szabad bölcsészet:

  • ELTE-BTK: 357
  • PPKE-BTK: 284
  • SZTE: 338

legmagasabb ponthatár: PTE-BTK: 359

legalacsonyabb ponthatár: KRE-BTK: 283

 

történelem:

  • EKKE-BMK: 296
  • PPKE-BTK: 293
  • SZTE-BTK: 338

legmagasabb ponthatár: PTE-BTK: 372

legalacsonyabb ponthatár: DE-BTK: 246

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.