Ponthatárok 2025: mutatjuk, hány ponttal lehetett bejutni pszichológia alapszakra

Idén is extrém magasak voltak a ponthatárok a pszichológia alapszakon, volt olyan egyetem, ahova 474 pont kellett a bejutáshoz.

Nem meglepő, hogy a pszichológia alapszakon idén is nagy volt verseny nappali tagozaton az állami ösztöndíjas helyekért, hiszen az idei eljárásban első helyen 2849-en jelölték meg, míg az összes jelentkezők száma 8912 volt. Ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentet írták be az első helyre.

A legtöbben, mintegy ezren idén az ELTE-t írták be első helyre, míg a képzeletbeli dobogó második fokára a Pázmány (370 fő), a harmadikra pedig a Károli állhatott fel (331 fő).

Azt azonban érdemes kiemelni, hogy 2025-ben tavalyhoz képest eggyel több egyetem indít pszichológusképzést: szeptembertől már az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is lehet pszichológiát hallgatni.

A 2025-ös felvételi ponthatárok nappalis, állami pszichológia alapszakon a következőképpen alakultak:

  • DE:449 pont
  • EKKE: 414 pont
  • ELTE:457 pont
  • ELTE (Szombathely): 427 pont
  • KRE:447 pont
  • PE:421 pont
  • PPKE: 474 pont
  • PTE:442 pont
  • SZTE:442 pont

Az összes 2025-ös ponthatárt itt nézhetitek meg

 

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.