Ponthatárok 2025: mutatjuk, hány ponttal lehetett bejutni pszichológia alapszakra

Idén is extrém magasak voltak a ponthatárok a pszichológia alapszakon, volt olyan egyetem, ahova 474 pont kellett a bejutáshoz.

Nem meglepő, hogy a pszichológia alapszakon idén is nagy volt verseny nappali tagozaton az állami ösztöndíjas helyekért, hiszen az idei eljárásban első helyen 2849-en jelölték meg, míg az összes jelentkezők száma 8912 volt. Ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentet írták be az első helyre.

A legtöbben, mintegy ezren idén az ELTE-t írták be első helyre, míg a képzeletbeli dobogó második fokára a Pázmány (370 fő), a harmadikra pedig a Károli állhatott fel (331 fő).

Azt azonban érdemes kiemelni, hogy 2025-ben tavalyhoz képest eggyel több egyetem indít pszichológusképzést: szeptembertől már az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is lehet pszichológiát hallgatni.

A 2025-ös felvételi ponthatárok nappalis, állami pszichológia alapszakon a következőképpen alakultak:

  • DE:449 pont
  • EKKE: 414 pont
  • ELTE:457 pont
  • ELTE (Szombathely): 427 pont
  • KRE:447 pont
  • PE:421 pont
  • PPKE: 474 pont
  • PTE:442 pont
  • SZTE:442 pont

Az összes 2025-ös ponthatárt itt nézhetitek meg

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.