A franciaérettségin középszinten a vizsgázóknak 180 perc alatt egy 117 pontos feladatsort kell megoldaniuk. Az emelt szinten érettségizők ehhez képest egy 120 pontos vizsgasort kapnak, amelyre összesen240 percük lesz.
Így pontozzák a franciaérettségit emelt-és középszinten
Szinttől függetlenül a franciaérettségi - a többi nyelvi érettségihez hasonlóan - négy részből áll. Középszinten az olvasott szöveg értése 60 perces és maximum 33 pontos, a nyelvhelyesség 30 perces és 18 pontos. A hallott szöveg értése szintén 30 perces és 33 pontot kaphatnak rá a diákok, az íráskészség részt pedig 60 perc alatt kell megoldaniuk, amivel szintén 33 pontot szerezhetnek.
Emelt szinten a vizsgázóknak az egyes részekre több idejük lesz. Vagyis:
- az olvasott szöveg értésére 70,
- a nyelvhelyességre 50,
- a hallott szöveg értésére 30
- az íráskészségre pedig 90 percet kell okosan beosztaniuk az érettségizőknek.
Mindegyik rész 30 pontos, így jön ki összesen a 120 pont.
|
| Igen, de csak és kizárólag az írásbeli vizsga negyedik, íráskészség részénél. A szótár lehet egy-vagy kétnyelvű, az nem számít. Viszont a diákoknak maguknak kell vinniük. |
Ilyen típusú feladatok lehetnek a franciaérettségin
Az olvasott szöveg sokféle lehet például egy levél vagy újságcikk, és ennek kapcsán például el kell eldönteniük a diákoknak egy állításról, hogy igaz-e vagy hamis. Míg középszinten csak a lényeget és a kulcsinformációkat kell felismerni, addig emelt szinten figyelni kell az apró részletekre is.
A nyelvhelyességnél a szókincset és az adott szintnek megfelelő nyelvtant kérik a számon. A feladattípusok között előfordulhat például hiányos mondatok, szöveg átalakítása vagy feleletválasztás is.
A hallott szövegértés lehet többek között beszélgetés, interjú, esetleg ismeretterjesztő szöveg. Bármelyikről is legyen szó, a diákok kétszer hallgathatják meg. A feladatok ennél a résznél is lehetnek igaz vagy hamis állítások vagy hiányos mondatok.
Az íráskészség résznél a diákoknak egy rövidebb, és egy hosszabb leíró vagy véleménykifejtő szöveget kell írniuk. Természetesen „az ördög a részletekben lakozik”, az emelt szinten vizsgázóknak nemcsak választékosabban kell fogalmazniuk, hanem a témát a közepesekhez képest általánosabb nézőpontból kell megközelíteniük.
| A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről |
|
Viszonylag hamar meg lehet tanulni franciául
Valérie Coler,a Francia Intézet Nyelviskola és vizsgaközpont igazgatója azt mondta, hogy azért is érdemes franciául tanulni, mert az angolon kívül a francia az egyetlen olyan nyelv, amelyet mind az 5 kontinensen beszélnek. Ráadásul a francia a világ második leginkább tanult nyelve, összesen 125 millióan tanulnak franciául. Arról nem beszélve, hogy a franciát beszélők száma jelenleg 321 millió és ez a szám folyamatosan növekszik.
A francia nyelvtudás lehetővé teszi a továbbtanulást a világ legjobb francia és frankofón felsőoktatási intézményeiben. A franciául beszélő diákok francia állami ösztöndíjjal tanulhatnak tovább mesterszakon bármely szakterületen Franciaországban.
"Nálunk legtöbben talán a francia kiejtéstől félnek. A hátul képzett francia r hang, vagy a nazálisok kissé eltérnek a mi hangzóinktól, de ezeket viszonylag könnyen meg lehet tanulni, és a megértést akkor sem befolyásolják, ha nem ejtjük őket tökéletesen. A másik álatalános vélemény a francia nyelv kapcsán, hogy a szavakat teljesen máshogy írjuk, mint ahogy ejtjük. Ez a legtöbb nyelvre igaz, de szerencsére a franciában a kiejtési szabályok logikusak és következetesek, gyorsan megtanulhatók. Ha pedig egyszer megértettük a logikáját, a továbbiakban nem fog gondot okozni"- jegyezte meg Valérie Coler, majd hozzátette, hogy a franciatanulás a motivációtól, a rendszerességtől és a célnyelvben való elmélyülés szintjétől is függ.
A mai modern, kommunikációközpontú nyelvtanítási módszereknek köszönhetően a franciával viszonylag hamar el lehet jutni egy erős alapszintre. Ahhoz pedig, hogy egy kezdő szintről (A1) egy középfokú szintre (B2) jussunk franciából, körülbelül 500-600 órára van szükség.
