Ügyintézés, sorrendmódosítás, ponthatárok - itt vannak a 2025-ös egyetemi felvételi legfontosabb dátumai

Az érettségi vizsgák után is számos teendője akad majd azoknak, akik szeptembertől egyetemre készülnek. Összeszedtük, milyen dátumokat tartsatok észben a következő időszakban.

  • Székács Linda

2025. június 8; a felsőoktatási intézmények eddig küldenek felszólítást, ha az általuk kért pontszámításhoz szükséges dokumentumok hiányosak. A felszólításban általában szerepel, hogy a dokumentumpótlást milyen módon és meddig kell teljesíteni.

2025. július 9; eddig tart a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka. Eddig a napig lehet módosítani a megjelölt egyetemek és szakok sorrendjén, jelentkezést visszavonni, feltölteni a hiányzó dokumentumokat, adatokat módosítani és egy jelentkezési hely másik finanszírozási formáját (önköltséges vagy állami ösztöndíjas) hozzáadni.

2025. július 15; azok, akik külföldi intézményben vagy külföldi rendszerű intézményben szereznek oklevelet, eddig a napig tölthetik azt fel az E-felvételi rendszerébe.

2025. július 23; várhatóan ezen a napon állapítják meg és hirdetik ki a ponthatárokat.

2025. július 31; az Oktatási Hivatal eddig a napig küldi ki a besorolási döntést. Ebben szerepel, hogy pontosan melyik egyetemre és milyen szakra nyertetek felvételt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.